Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
G. ETÉNYI NÓRA: Végvári karrierek nemzetközi híre
nyei sorában szerepel I. Lipót lányának, Mária Antóniának és II. Miksa Emanuelnek az esküvője is, melyre kis medálkép utal a metszeten.20 Esterházy Pál nádor, aki a magyar arisztokaták közül ekkor legsokoldalúbban használta a politikai imázsalakítás eszköztárát21 hamar felismerte, hogy új, politikai utakat kell keresni a nyilvánosság előtti jelenlét biztosítására. Míg 1684-ben személyesen jelen volt Buda visszafoglalási kísérleténél, sőt - az 1680-as évek első felében közkedvelt módon - egy magyar katonák által zsákmányolt török zászlót ábrázoló röplapot is kiadott a magyar katonaság szerepét hangsúlyozva,22 addig az 1686-s ostrománál már nem volt jelen az ostromló táborban. A visszafoglaló háború időszakában a továbbaikban nincs nyoma, hogy röplapot rendelt volna meg a hadi eseményekre vonatkozóan, pedig jól bejáratott kapcsolatrendszere volt bécsi metszőkkel is kiadókkal.23 A hadszíntérről való visszavonulásában szerepet játszott, hogy a Hadi Tanács nem tisztázta a nádori sereg és a szövetségesek, illetve Lotharingiai Károly és Esterházy Pál viszonyát.24 Buda visszafoglalásánál a 85-90 ezer fősre becsült ostromló seregben 15 magyar katona felvonulását várta Lotharingiai Károly, s számítások szerint legalább ekkora számban harcoltak is magyar katonák az aulikus magyar nemesek vezetésével, és Thököly Imre volt katonái közül.25 20 App. M 222. Röpl. 894. „Stets grünende Lorbeer-Crone, Vomemlich Ihrer Römischen Käyserlichen Majestät: So dann Dero Hohen Alliirten, Auch andern getreuen Ministem, wegen Dero unverdossenen Vätterlichen Vorsorge... Ulm zu finden bey Matthäus Schuhes.” 21 Héjjné Détári Angéla: A fraknói Esterházy-kincstár a történeti források tükrében. In: Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk.: Galavics Géza Bp., 1975. 473-549. Galavics Géza: Törökellenes harc és egykorú világi képzőművészetünk Művészettörténeti Értesítő 25 (1976) Galavics Géza: A mecénás Esterházy Pál. (Vázlat egy pályaképhez) Művészettörténeti Értesítő 37 évf. 1988. 136-161. Buzási Enikő: Fikció és történetiség az Esterházy család ösgalériájában és a Trophaeum metszeteiben. In: Történelem - Kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Szerk.: Mikó Árpád és Sinkó Katalin. Budapest, 2000. 411-424. 22 Galavics Géza, 1986. 114-115. 23 A török elleni háború eseményeit többször is megörökítő bécsi Johann Jacob Hoffmann, Johann Lerch és Matthias Greischer is dolgozott Esterházynak. Galavics Géza, 1986. 107-108. 24 Galavics Géza, 1986. 115. 25 Károlyi Árpád- Weltmann Imre: Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Bp., 1936. 114-116. Domokos György: A magyar katonaság helye és szerepe a császári hadsereg harcászatában Buda ostrománál. In: Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúkban (1697-1699) Szerk: Bodó Sándor - Szabó Jolán. Studia Agriensia 9. Eger, 1989. 57. Czigány István: A magyarországi csapatok szerepe a török alóli felszabadító háborúban. Hadtörténelmi Közlemények 102. évf. 1989. 2. sz. 164-166. Zachar József. Magyar katonaság a Hegyaljától a Tiszahátig, 1697-1703. Hadtörténelmi Közlemények 2003. szeptember-december 116. évf. 3-4. szám 742-758. 67
