Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
G. ETÉNYI NÓRA: Végvári karrierek nemzetközi híre
Szent Liga tagjainak ellentéte, érzékeltetve, hogy a „szent háború” ellenére mennyire kulcskérdés a politikai és gazdasági érdekek érvényesítése.8 Ebben a csatatereken, és a politikai életben is kiélezett küzdelemben nemcsak a döntéshozó elit, hanem a kevésbé müveit kortársak számára is egyértelmű, hogy egy hosszútávú hatalmi átrendeződés időszakát élik át. A magyar politikai elit számára kulcskérdés, hogy miként tudja a megváltozó viszonyok között új pozícióját megtalálni, hiszen a török kiűzése a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség számára is új helyzetet teremt.9 A magyar nemesség számára többféle alternatíva bontakozik ki a 17. század végén. Hagyományos és jól bevált eszközként a török elleni háborúban való személyes részvétel a legfontosabb út, azonban az is világos, hogy nem elég a csatatereken jelen lenni, hanem a szerepvállalást meg is kell örökíteni az aktuális nyilvánosság előtt, és a hosszútávú jelenlétet is biztosítva. „Tegnap este érkezett ide a francia király sógora, deli ifjú úr Prinze Conti is. Vadnak négyszázan rettenetes költségekkel, sok az herceg, Prince Vodemon, Prince Oemeri, Württembergs lüneburgi kettő, 12 000 ember egy nincs kivető közülök.” - írja Zichy István Koháry Istvánnak 1685. július 20-án az érsekújvári táborból.10 Sorai jól tükrözik, hogy a magyar főnemesség is pontosan érzékeli, hogy most döntő fordulat várható a török elleni küzdelemben, s hogy ez a háború már más léptékekben folyik, mint a korábbi törökellenes háborúk. A császári hadsereg soraiban, illetve birodalmi segélycsapatok élén megjelenő külföldi hercegek sajátos seregszemléje azonban azt is jelzi, hogy még a magyar arisztokráciának is nehéz lesz lépést tartania a török elleni küzdelem új eszköztárával. A jószemű Zichy István által is megjegyzett „rettenetes költségek” nemcsak a reguláris hadak felállítására, a haditechnikai újdonságokra, a hadsereg felszerelésére és ellátására vonatkoznak, hanem a korszerű propagandatechnikákra, a hadszínterek mellett a 8 App. M. 355. Röpl. 1006. „Der von dem im Ottomanischen Reich jezt herrschenden Gross- Sultan. .. aufgestellte Glücks-Hafen. Nürnberg, gedruckt und zu finden Jonathan Felsecker.” Jutta Schumann: Das politisch-militärische Flugblatt in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts als Nachrichtenmedium und Propagandamittel. In: Das illustrierte Flugblatt in der Kultur der Frühen Neuzeit. Hrsg.: von Wolfgang Harms, und Michael Schilling. Mikrokosmos 50. Frankfurt am Main - Berlin - New York - Paris - Wien, 1998. 238-239. 9 R. Várkonyi Agnes: Magyar politika és nemzetközi hatalmi egyensúly 1648-1718. In: R. Várkonyi Ágnes: Europica varietas - Hungarica varietas. Budapest, 1994. 122-157. 10 Österreichisches Staatsarchiv Kriegsarchiv Türkenkriege Alte Feldakten 1685/7/11. F. 709. 64
