Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

LÖKÖS PÉTER: Az „egri nők” motívum kialakulása a magyar és az európai irodalomban

két nő történetét: nem szerepel például Ludewig Albrecht Gebhardi Geschichte des Reichs Hungarn und der damit verbundenen Staaten (Lipcse, 1780), Charles de Coeckelberghe de Dutzele Histoire de l’empire d’Autriche depuis les temps les plus reculés jusqu’au règne de Ferdinand I, empereur d’Autriche; en six époques (5. köt., Vienne, 1845), Johann Wilhelm Zinkeisen Geschichte des osmanischen Reiches in Europa (Gotha, 1854) című könyvében, e három szerző meg sem említi az egri nőket. Edward Shepherd Creasy History of the Ottoman Turks from the Beginning of their Empire to the Present Time. Chiefly Founded on Von Hammer (London, 1854) című, Joseph von Hammer munkája alapján írt könyvének I. kötetében pedig egyáltalán nem is említi az egri ostromot. És a 18-19. században külföldi szépirodalmi mű sem dolgozza fel e motívumot.

Összegezve tehát megállapítható, hogy az egri nők motívum kialakulását végső soron nem a magyar szerzők művei inspirálták, hanem a Centorio-féle leírás és ennek későbbi változatai. Vagyis: bár történeti alapja van a nők részvételének a várvédelemben, mégis voltaképpen egy külföldi szerző munkájának köszönhető, hogy az „egri nők” motívum a 19. században oly népszerű lett. Az egri nők vitézsége a magyar és a külföldi irodalomban épp ellentétes pályát futott be. A 16-17. századi magyar szerzők (és Schesäus is) csak röviden szólnak róluk. E szerzők nem ismerik a Centorio-féle leírást, így a két amazon történetét sem. Külföldi szerzők körében viszont (ide sorolhatjuk a magyarországi német szerzők hosszabb leírásait is) egy-két kivételtől eltekintve a Centorio-féle leírás teijedt el és ennek köszönhetően a 16-17. századi külföldi olvasók számára az egri ostrom szorosan összekapcsolódott az egri nők vitézségével. A 18. század második felében aztán változik a helyzet, a magyarországi történettudományi munkák kezdik felfedezni a Centorio-féle leírást, ennek nyomán a szépirodalom és a képzőművészet is. Külföldön viszont az a tendencia figyelhető meg, hogy egyre több olyan történettudományi munka jelenik meg, amelyik elhagyja a két egri nő történetét, sőt több olyan is van közöttük, amelyik már meg sem említi az egri nők vitézségét.

59