Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

LÖKÖS PÉTER: Az „egri nők” motívum kialakulása a magyar és az európai irodalomban

leki József Tinódi nyomán részletesen elmeséli az ostrom történetét, viszont a Tinódinál olvasható rövid utalást alaposan kibővíti és döntő jelentőséget tulajdonít a nőknek az utolsó ostrom visszaverésében:

Ekkor volt alkalmatosságok az Egri Aszszonyoknak bátor vitézségeket bébizonyítani, az engedő katonaság segítségére sietvén. A ’ hazaszeretetétől lelkesítve, férjeik, fiaik és atyáik veszedelme által felboszszontva, a' merész Budai, és Pesti törökökre nagy szikladarabokat hömpölyögtetnek, forróvizet és szurkot öntenek ezen magyar hölgyek; végre pedig fegyvert ragadván, a' tolongó ellenség sűrű rendjei közé vetik magokat, a’ halál megvetésében, a' bátor elszánásban a' férj fiiakkal ditsőségesen vetekedvén; úgy hogy a’ vad pogányság erejének megrontása nagy részint nékiek, és a' Pető vezérlése alatt segítségül siető tsapatnak tulajdoníttathatik. Elnyomott boszszúval kénytelen a' dölyfös Aly ezen Magyar Amazonokkal vegyített seregetske előtt megfutamodni, minekutána legjobb katonáit, sok alvezéreit elvesztette és tulajdon arany zászlóját a'győzedelmesek' kezébe hagyta volna.5*

A szövegben található utalások azonban valamelyik Centorio-féle leírás ismeretére is engednek következtetni.

Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy nem minden 18-19. századi magyarországi történetíró említi meg a két nő történetét. Nem említi például a 18. század két jeles történetírója és forrásközlője Pray György és Katona István.53 54 Szintén nem szól róluk Hegyi József55 és Budai Ézsaiás.56 Az, hogy e szerzők nem említik a két nő történetét, véleményem szerint azt bizonyítja, hogy fenntartásokkal éltek hitelességét illetően.57

53 Teleki, 1822. 250.

54 Pray György: História regura Hungáriáé. Complectens rés gestas ab anno MDXXVII ad mdcclxxx. Buda, 1801, 119; Katona István: História critica regum Hungáriáé, stirpis Austriacae, ex fide domesticorum et extemorum scriptorum diplomatumque concinnata, Tora. Ill, Ordine XXII. Ab anno Christi MDLI ad annum usque MDLVII, Buda, 1798, 313-384. (Tinódi Eger vár viadaljáról való énekéi és Istvánffy leírását közli.)

55 Magyar Ország históriája. Gebhardi Lajos Albert munkáiból magyarázta: Hegyi József, megigazította, és 1803-ig folytatta: Kultsár István, III. köt., Pest, 1803, 265-266.

56 Budai Ézsaiás: Magyar ország históriája a’ mohátsi veszedelemtől fogva Buda visszavételéig, Debrecen, 1814, 50-51.

57 Érdekes módon azonban Horváth Mihálynak is vannak művei, amelyekben nem említi meg. Horváth Mihály: Magyarország történelme. 3. köt., Pest, 1861, az ostromleírás a 210-217. oldalon olvasható. Horváth Mihály: Magyarország történelme. Az új dolgozat második, bővített kiadása, 4. köt., Pest, 1871, az ostromleírás a 256-264. oldalon olvasható.

57