Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

LÖKÖS PÉTER: Az „egri nők” motívum kialakulása a magyar és az európai irodalomban

Az 1555-ben megjelent Encomium Servatae Agriae című költeményében (amely a fent említett vers rövidebb változata) pedig egyáltalán nem is szól erről. Feltűnő, hogy a két, az ostrom után a helyszínen járt költő csak ilyen röviden említi a nők vitézségét, és egyikük sem szól olyan asszonyról, aki a kődobáláson kívül karddal is küzdött volna a török ellen.

A többi 16-17. századi magyarországi költő és krónikaszerző is csak röviden említi a nők vitézségét. Ez persze természetes is, hiszen szinte kivétel nélkül Tinódi volt a forrásuk.15 Zsámboki János Rerum ad Agriam anno M.D.LII gestarum narratio című művében ez olvasható:

[...] Dobo milites confirmât: et ad comparandos lapides, quibus postremo noceatur, dimittit. Tűm vidisses foeminarum etiam praesentem animum, qui lapidibus hősiem reiiciebant.16

Mivel Zsámboki Ferdinánd király kérésére Tinódi Eger vár viadaljáról való énekét fordította latinra, így nem meglepő, hogy is csak a kődobáló nőket említi.

A Memoria rerum 1504-1566 egyáltalán nem említi a nők vitézségét, jóllehet kortárs szerző beszámolójáról van szó.17

Az erdélyi szász Christian Schesäus ( 1535k.—1585) Ruina Pannonica című hexameterekben íródott költeményének 4. könyvében az egri ostromot énekli meg. Fő forrása Tinódi volt, így az egri nők hősiességéről ő is csak röviden ír. Először Tinódihoz hasonlóan a várban maradt asszonyokról szól:

De grege foemino bis septem, cura coquendi Queis data panis erat, pueri matresque fuere Quadraginta et quinque una, quos arctior intus

15 Katona István: História critica regum Hungáriáé, stirpis Austriacae, ex fide domesticorum et extemorum scriptorum diplomatumque concinnata, Tom. Ill, Ordine XXII. Ab anno Christi MDLI ad annum usque MDLVII, 1798, 384-385; Kovács Lajos János: Brutus magyar történetének forrásai. In: Századok 50 (1916) 156-157; Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi történetírás történetéből. Bp., 1975, 309, 427-428.

16 In: Rerum memorabilium in Pannónia sub Turcarum imperatoribus a capta Constantinopoli usque ad annum MDC. Bello militiaque gestarum narrationes illustres variorum, et diver- sorum auctorum. Recensente Nicolao Reusnero jurisconsulte, et comité palatino caesareo, consil. Sax. Francofurti MDCIII. Recusae Colocae MDCCLXX., 102.

17 1504-1566 Memoria rerum. A Magyarországon legutóbbi László király fiának legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezete (Verancsics-évkönyv). Sajtó alá rend., az utószót és a jegyzeteket írta: Bessenyei József, Bp., 1981, 101-102.

48