Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és mentalitás a végvártörténeti műhely negyedszázados története tükrében

pén a „nagy kereszténység” fogalma már a hírekkel élő Európát jelenti. 1566-ban Szigetvárott Európa sorsa dőlt el, hiszen Szulejmán „Az, kinek Európa rettegte szablyáiát.”48 hadjáratra a magyarok ellen, a 16. századra is jellemző felfogás jegyében, az isteni akarat indítja, hogy megbüntesse a bűnökbe süllyedt nemzetet. Alecto az isteni parancsot Szulejmánnak közvetítő úgy érkezik Konstantinápolyba, mint egy 17. századi utazó. A jelenet pedig ahogy a kapitány és vitézei elnyerik az égi dicsőség koronáját, hasonlatos az uralkodói udvar teátrumában a rézdrótokkal mozgatott szereplőkkel megtervezett jelenethez. „Angyali Legyo ot/t/ azonnal leszál/1/, / Dichérik az Istent hangos Musikával./ Gábriel Bán lelkét két tized magával, / Földrül fel-emeli gyönyörű szárnyával.”49

Istvánfíynál a vitéz legfőbb erénye a bátorság, a 17. század egyetemes kifejezője az egyetemes hadisten, Mars alakja. Zrínyi a kettőt gyönyörűen egyesíti a kitörésre készülő vitézek és a kapitány jellemzésében. „Szál Márs mindenikben, s’ az ő vitéz szemek, / Bátorságban villámlanak mint gyémánt küvek.” Legnagyobb bátorság szembenézni saját végünkkel. Zrínyi hangsúlyozza, hogy a haláltól rettegett Elector és Achilles is, (Zrínyi) „De halálako- ris Szigetnek Hectora, (Zrínyi) / Hogy ő bátran nézhet szemmel az halálra.”50

Érdekes, ahogy a 17. században változik az ellenségkép. A Szigeti veszedelemben a törökről kialakult kép bár sok régi elemet tartalmaz, az előző századéval szemben lényeges változást mutat. Ahogy a vitézség, a várvédőknél már önmagában nem elegendő okosság, bölcsesség, furfang, tudás nélkül, úgy már a művészi követelmények miatt is világhódító, hatalmas uralkodónak ábrázolt Szulejmán szultán is egyszerre vitéz és bölcs, s a keresztények között is első lehetne azzal - állítja Zrínyi -, hogy „Vitézség s okosság egyaránt volt benne.”51 A Szigeti veszedelem strófáiban egész panorámája jelenik meg a birodalom három földrészéről felvonuló harcosainak. Az ostromlók méltó ellenfelek. Mentalitásukban vannak a szigeti vitézekkel közös vonások. Egyaránt elutasítják például a pénzt, a mesés jutalmat. Cherei Pál leesett a lováról, és ezüst és arany pénzt ígér Ibrahim Olaj bégnek, ha megkíméli életét. A bég viszont kijelenti, nem kell a pénz, hagyja fiainak,

48 1/2.

49 XV/107.

50 XV/9., 15,16.

51 111/46.

38