Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és mentalitás a végvártörténeti műhely negyedszázados története tükrében

szágbíró Hommonnay Drugeth János gróf is segítette, valószínűleg a nyomdász, Ferencffy Lőrinc halála miatt végül sem jelent meg. Mégis a latin kiadás közvetett módon is jelentősen hozzájárult a végvárak hadinépének önérték tudatában, s a vitézlő rendről az országos gondolkozásban a 17. századra megfigyelhető változáshoz. De nem egyedül.

A királytükrök, az országkormányzással foglalkozó írások és az államelméleti művek egyaránt jelzik, hogy a fegyverforgatók jelentősége alaposan megemelkedett. Minden kormányzással foglalkozó munka felöleli a mili- taria-t, vagyis a hadsereg szervezésének és eltartásának kérdéseit. Kialakultak a hadtudomány szakirodalmi ágazatai: az erődítések, a térképészet, a kiképzés, a hadvezetés tudománya, megjelentek a jó hadvezér kézikönyvei.26 Nem mellőzik a katonaságot a gazdasági kérdésekkel, főleg a kereskedelemmel foglalkozó müvek sem. Nagyjelentőségű, hogy több államelméleti mű az 1600-as évek folyamán magyar fordításban is napvilágot látott. Ez erősen hatott a hadviselésről, a harcos erényekről, a hadiélet veszélyeiről és értelméről, a háborúról és a békéről kialakult véleményekre is. Amikor 1628-ban Prágai András kiadta Antonio Guevarának egész Európában hallatlanul népszerű művét a maga és Draskovics János fordításában, az uralkodási tanácsokkal foglalkozó bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a vitézségben jeleskedő, de bölcsességben szűkölködő magyarok elődeik történetét olyannyira elhanyagolják, hogy nemcsak nagy hadvezéreikről nem emlékeznek meg, de még az Eger várát védő magyar asszonyok példáját is külföldiek írják meg. Ezek a művek lényegesen változtattak a végváriakkal szemben tanúsított elvárásokon. Justus Lipsius műveit, miként a század elején Révay Péter és Rimay János egyaránt megfogalmazta, a harcok és háborúk földjén is forgatták. Annál is inkább, mert a Politico ötödik könyve húsz részben foglalkozik a háborúval és a katonasággal. Kifejti például a gyalogság jelentőségét, hangsúlyozza, hogy az ország szülöttei alkalmasabbak a haza megvédésére, mint az idegen zsoldosok.27 A Fejedelmek serkentő óráját Rimay János többek között hadi állapotbeli vezéreknek és hadnagyoknak azért is ajánlja,

26 Összefoglalóan nagy irodalommal: Hausner Gábor: Zrínyi Miklós és a hadtudományi irodalom Magyarországon a 17.században. Doktori (PhD) értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Hadtudományi Doktori iskola. Témavezető: Dr. Ács Tibor. Bp. 2008. Kézirat.

27 Hargittay Emil: Gloria, fama, literatura. Az uralkodó eszmény a régi magyarországi fejedelmi tükrökben. Budapest, 2001, 116.

31