Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

BUBRYÁK ORSOLYA: „In Deo vici” - Kegyesség és reprezentáció Erdődy Tamás (1558-1624) horvát bán müpártolásában

A festmény eddigi ismertetői, Galavics Géza, s legutóbb Buzási Enikő20 is felhívták a figyelmet arra, milyen szorosan kapcsolódik e kép kompozíciója a korábbi generáció legnevesebb törökverő hősének, a Szigetvárnál elesett Zrínyi Miklósnak tiszteletére készített vitézi allegóriához. Zrínyi azon

7. kép. Zrínyi Miklós apoteózisa (MNG Budapest) 16-17. század fordulója

a képen szintén a feszület előtt, imádkozva térdepel, fegyvereit, zászlaját és pajzsát kis angyalok helyezik lábaihoz, fejét Victoria győzelmi babérral ko- szorúzza. Vitézi képességeire a háttérben zajló csata, s a férfialak háta mögött heverő, elesett törökök utalnak. A másik oldalon, a feszület mögött a Kálvária-képek két állandó szereplője, Mária és Evangélista Szent János alakja tűnik fel, csak itt nem a szokásos kompozícióban, a kereszt két oldalán, hanem a feszület mögött, egymás mellett jelennek meg. A hős Zrínyi imájában a 143. zsoltár parafrázisával fordul a Megváltó felé: „Domine Deus meus qui docet Manus mea adproelium, et Digitos Meos ad bellum ” (Uram, én Istenem, ki kezeimet harcra tanítja, Ujjaimat viadalra).

20 Galavics, 1986. 60. Buzási Enikő: Zrínyi és a késöreneszánsz vitézi allegória. A szigetvári hős festett apoteózisa. in: Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Adattár XVI-XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 10. Szerk. Keserű Bálint, Szeged 1990. 440-441.

271