Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
BAGI ZOLTÁN: A birodalmi kerületek és a 15 éves hábor
meg azonban az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés után a császári diplomácia kelléktárában az érv, miszerint a három kúria által jóváhagyott segély nem elegendő a török várható támadásának kivédésére, ezért szükséges a kerületek katonai segítségnyújtása. Ezzel szemben a kerületek rendjeinek döntéseiből három olyan elem emelhető ki, amelyek szintén a birodalmi gyűlések előkészítéseinél és tárgyalásainál is feltűntek: Először is elismerték, hogy az uralkodót a török elleni harcban nem lehet magára hagyni, amely saját területeiket is fenyegeti.47 Másodszor a Német-római Birodalom keleti területének fejedelmei jóval nagyobb hajlandóságot mutattak az uralkodó megsegítésére, mint nyugati társaik, mivel közvetlenül fenyegetve érezték magukat egy oszmán támadástól, ahogyan ezt 1595-ben a bajor kerület összegyűlt rendjei kifejezésre is juttatták.48 Harmadszor a rendek a kerületi gyűléseken is az udvar által kért segítség csökkentett mértékű jóváhagyását a rossz terméssel, az árvizekkel, a kereskedelem és gazdaság hanyatlásával illetve a németalföldi háborúnak a német területeket sújtó hatásaival magyarázták. 47 A Nümbergben ülésező frank kerületi gyűlés határozata, 1594. március 22. HHStA MEA FK, Fasc. 4. Föl. 23r. 48 A bajor kerületi gyűlés határozata, 1595. március 18. HHStA MEA FK, Fasc. 5. Föl. 31 Or. 1597-ben az alsó- és felső-rajnai kerület rendjei is megtagadták a segítségnyújtást a császártól. Pálffy Géza: A pápai vár felszabadításának négyszáz éves emlékezete 1597-1997. Szerk. Hermann István. Pápa, 1997. 42^43. 258