Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

BAGI ZOLTÁN: A birodalmi kerületek és a 15 éves hábor

Johann Georg brandenburgi választóval9 egyetértésben a Lipcsébe összehí­vott felső-szász kerületi gyűlés napirendjére tűzte a török kérdést. Mivel mindkét fejedelem már előre elkötelezte magát az uralkodó kérésének támo­gatása mellett, így nem meglepő, hogy a kerület 100 000 rénes forint gyors­segélyt hagyott jóvá a török elleni harc folytatásához. 1593 áprilisában a Lüneburgban összeült alsó-szász kerületi rendek pedig 13 Römermonatot10 11 szavaztak meg külön segélyként.11 Az uralkodó ezzel egy időben a kerületek támogatásának kérdését meg­vitatta a választófejedelmekkel is. Főként a rajnai választók élesen szemben álltak ezzel a tervezettel, s egy régóta esedékes birodalmi gyűlés összehívása mellett foglaltak állást. Mivel a birodalom rendjei - ezek közül is főként a protestánsok — joggal attól tartottak, hogy a kerületi támogatások megszava­zásával, a császári diplomáciával szembeni legfőbb és leghatásosabb fegy­verüket „csavarják ki” a kezükből: belpolitikai, felekezeti engedményekért a segély megszavazását.12 Félelmük nem is volt teljesen alaptalan, hiszen a 9 Helmut Neuhaus: Die brandenburgischen Kurfürsten im Jahrhundert der Reformation (1499-1598). Preussens Herrscher. Von den ersten Hohenzollem bis Wilhelm II. Hgg.: Frank-Lothar Kroll. München 2006. 52-74. 68-74. 10 A Römermonatnak (római hónapnak) vagy Romzugnak (római úrnak) az alapját az egyes birodalmi kerületek (ebbe csak a nyolc birodalmi kerületet értették bele, mivel az örökös tartományok és Burgundia külön adózott) adóarányának kiszámítása adta az 1521. évi wormsi birodalmi gyűlés matrikulája szerint. Ekkor ugyanis a birodalom rendjei arra az esetre, ha V. Károly Rómába, a koronázására utazna - hat hónapra 4000 lovas (fejenként 12 forint) és 20 000 gyalogos (fejenként 4 forint) eltartásához szükséges adót, Romzugot - ajánlottak meg. Ennek a seregnek az egy hónapi zsoldja - Römermonatja - 128 000 rajnai forintra rúgott. Azonban amikor a költségeket a birodalmi rendek között szétosztották, egy Römermonat valójában csak 127 074 rénes forintot tett ki. Koller, 1990. 295-316., 340-350. Maximilian Lanzinner: Friedenssicherung und politische einheit des Reiches unter Kaiser Maximilian II. (1564-1576). Göttingen 1993. 399. Johannes Burkhardt: Das Reformations­jahrhundert. Deutsche Geschichte zwischen Medienrevolution und Institutionenbildung. 1517-1617. Stuttgart 2002. 194. Peter Rauscher: Kaiser und Reich. Die Reichstürkenhilfe von Ferdinand I. bis zum Beginn des “Langen Türkenkriegs” (1548-1593) 79. In: Finanzen und Herrschaft. Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Herausgegeben: Friedrich Edelmayer, Maximilian Lanzinner und Peter Rauscher. München 2003. 45-83. 55. 11 Loebl, 1906. 86.; Schulze 1978. 194-196. 12 Felix Stieve: Die Politik Bayerns 1591-1607. 1. und 2. Hälfte, Briefe und Akten zur Geschichte des Dreißigjährigen Krieges in den Zeiten des vorwaltenden Einflusses der Wittelsbacher. Herausgegeben von der Historiscen Kommission bei der königlichen Akademie der Wissen­schaften. München 1878-1883. 4. Band. 169.; Schulze, 1978. 199., 202-212. 250

Next

/
Oldalképek
Tartalom