Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

OROSS ANDRÁS: Végvárak és a Magyarországon működő kamarák a 17-18. század fordulóján

nők erősítése is napirenden volt, a legfontosabb feladatként a Zagyva folyón átívelő híd javítását jelölték meg,19 a palliszád romos állapota és a kaszár­nyák építése mellett.20 Szigetvár várát az 1689. januári visszafoglalást köve­tően gyorsan kijavították, mintegy 2000 forint értékben erősítették a bástyá­kat.21 Tervszerű építkezéseket, amelyek több éven keresztül tartottak ebben a korszakban csak Eszék, Nagyvárad és Buda esetében figyelhetünk meg, ill. 1700 körül Arad kiépítésére költöttek még jelentős összeget. A kamarák mellett az esztergomi érsek is évről-évre utalt ki pénzt a fent említett várak, ill. Érsekújvár javítási munkáira.22 A magyarországi kamarák katonai kiadásai között szerepelt a területükön lévő várak tüzérségi személyzetének fizetése, ill. a hadszertárak felszereltsé­gének folyamatos biztosítása. A visszafoglalt várakban 1696-ban a had­szertárak vezetői mellett Budán 24, Esztergomban 4, Érsekújváron 6, Szé­kesfehérváron 8, Szigetváron 9, Kanizsán 6, Szolnokon 5, Egerben 12, Szeged 6, Gyulán 6, Lippán 3 tüzér járandóságát utalta ki a Budai Kamarai Admi­nisztráció: 10 hónapra járó fizetésük 14 913 forint volt.23 A Szepesi Kamara is hasonló nagyságrendű összeget költött minden évben a felső-és kelet-ma­gyarországi várak tüzéreire, amely éves átlagban a kamara katonai kiadása­inak mintegy 10%-át tette ki. A Csáktornyái Kamarai Adminisztráció és a Dráván túl örökébe lépő Szlavón Kamarai Inspekció feladata volt az eszéki vár és néhány kisebb helyőrség (Verőce, Pozsega stb.) tüzéreinek fizetése. A Magyar Kamara csak a pozsonyi vár tüzérei bérét utalta ki. A hadszertárak felszámolása és a tüzérségi személyzet leépítése egyébként az 1680-1690-es évek egyik jellemző folyamata. Az előbbiekben ismertetett költségeket úgy próbálták csökkenteni, hogy a kisebb várak hadi eszközeit egy nagyobb központi helyen fekvő vár raktárába szállították. Ismereteink szerint 19 MOL E 281 1699. Oct. nro. 54. A szolnoki harmincados, Felix Ferdinand Heylmayr beszá­molt arról, hogy már egy jobban megrakott szekeret sem bírnak el a híd tartóoszlopai, ezért kérte, hogy a vármegyék ingyenmunkáját mozgósítsák azok javítására. 20 MOL E 281 1699. Jan. nro. 23. MOL E 286 1700. nro. 184. és MOL E 286 1701. Jan.-Márc nro. 236. A szolnoki harmincados levelei szerint 1699-ben indult a kaszárnyák kibővítése, felújítása. Több esetben is nehézséget okozott a kőművesek és az ácsok béré­nek kifizetése a hivatal jövedelmeiből. 21 MOL E 286 Vegyes számadások és nyugták, 1690. 22 ÖStA KA Hofkriegsrat (a továbbiakban: HKR) Register Protokoll Band 386. fol. 184r. (1691. Apr. nro. 172.) 23 MOL E 286, Vegyes számadások és nyugták, 1697. 238

Next

/
Oldalképek
Tartalom