Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
VINCZE DÁNIEL: Az egri vilajet kolduló rabjainak szerepe a török-magyar diplomáciai és társadalmi érintkezésekben
STUDIA AGRIENSIA 27, 2008 Vmcze Dániel AZ EGRI VILAJET KOLDULÓ RABJAINAK SZEREPE A TÖRÖK-MAGYAR DIPLOMÁCIAI ÉS TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉSEKBEN A 16-17. századi török-magyar kapcsolatrendszer egyik központi elemét képezte a végvidéken állandósult rabtartás és rabkereskedelem szokása, amely témakörrel kapcsolatosan a korábbiakban már több, átfogó tanulmány is napvilágot látott.1 A rabok történetének van azonban egy különleges szelete, amely számtalan olyan apró mozzanatot és epizódot hordoz magában, amely a téma viszonylagos feltártsága ellenére még képes lehet arra, hogy egyaránt magára vonja a kérdéskörrel foglalkozók és a laikusok figyelmét: ez a kolduló rabok históriája. Ezen írásom célja az, hogy bemutassam a kolduló rabság intézményének mindennapi működését az egri vilajet és magar szomszédai tekintetében, továbbá hogy ismertessek egy közel három évtizeden keresztül tartó folyamatos problémakört, a rabok visszaéléseinek kérdését, illetve annak hátterét. A magyarországi török uralom idején mindkét fél előszeretettel szedett foglyokat a másik oldal sorai közül, ám ezen gyakorlat csak lassan, hosszú időn keresztül formálódott olyanná és érte el azt az állapotot, amely a 17. század végén, a török hódoltság megszűnése előtt, történetének utolsó szakaszában jellemezte. Már Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás országlásától kezdve, az első katonai érintkezésektől számítva tömegesen hurcolta el a tö- 1 1 Takáts Sándor: Műveltségtörténeti közlemények. Magyar rabok, magyar bilincsek. In: Századok 41 (1907) 415-435, 518-540; Pálffy Géza: Rabkereskedelem és rabtartás gyakorlata és szokásai a XVI-XVII. századi török-magyar határ mentén. In: Fons 4 (1997) 5-78; Varga J. János: Rabtartás és kereskedelem a 16-17. századi Batthyány-nagybirtokon. In: Unger Mátyás Emlékkönyv. Szerkesztette: E. Kovács Péter-Kalmár János-V. Molnár László, Bp., 1991, 121-133.; Varga J. János: Hadizsákmány és rabkereskedelem, mint az emberi kapcsolatok formái a Dunántúlon a török hódoltság korában. In: Levéltári Szemle 42 (1992/3) 16-20; Tóth Hajnalka: Török rabok Batthyányi I. Ádám uradalmiban. In: Aetas 17 (2002) 136-153. 149