Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - CSIFFÁRY GERGELY: A történelmi valóság Tinódi Varkocs Tamásról írt énekében

júliusának végén a törökök néhány Selmecbányái polgárt, akik borvásárlás miatt jártak Gyöngyösön, a mellette fekvő Gyöngyöspata határában megrohanták és kifosztották. A rajtaütés során elkobozták három szekerüket borral telve, a náluk lévő készpént és egyéb értékeket elvették, majd a szerencsétleneket Hatvan várába hurcolták.31

Egy 1546. május 12-én írta Pozsgay Zsigmond naszádos kapitány Erasmus Teuffel főkapitánynak, hogy Véli bég a hatvani őrséggel és más budai ún. főtörök vezetőkkel Eger vidékén egy rajatütéssel nagy rablást hajtottak végre. Egy másik kéme Budáról tudósította arról, hogy sok kézműves mestert hívtak a városba, ahol sietve készítik az ágyúkat és a szekereket. A török csapatok gyülekeztek Budán, mert Eger várát akarták megszállni, s ezt nem is titkolták.32

Bár Egert ekkor még közvetlenül nem támadta a török, mégis Varkocs egri kapitánysága idején, 1548 előtt Mehmet pasa egészen elpusztította és elnép- telenítette Kismaklárt.33

Ezek után néhány Tinódi által leírt eseményt idéznék fel az 1548-ban írt Varkucs Tamás idején lőtt csaták Egröből című históriás énekéből. A históri- ás ének jelentőségét az adja, hogy az ún. Perényi-Varkocs korszakból, tehát az 1541-1548 közti időszakból ez az egyetlen forrás, amely az egri végváriak tevékenységéről szól. A bevezető verssorokban Tinódi kimerítően és részletesen felsorolja a magyar és a török végvárakat előbb a dunántúliakat, majd a Dunán inneni erődöket, mégpedig délről északra haladva. A Tinódi által előadott eseményekről a lantos nem említi, hogy azok mikor történtek. Egyetlen amire támaszkodhatunk, hogy az általa előadott történeteknek van egy belső időbeli rendje. Ezt feltételezve az első egriekkel kapcsolatos katonai esemény, amely 1542-1543-ra tehető, az a szentlászlói portya.

Vácszentlászló körüli portya időpontjáról hallgatnak a történeti források. Viszont ezt azelőtt meséli el a lantos, mielőtt említené Hatvan várának az elestét, amely 1544-ben történt.(Lásd a históriás ének 132-134. sorát.) Az akciót Oláh Ágoston egri hadnagy vezette, aki 21 társával két előkelő török tisztet ejtett foglyul (Ibrain odabasát, s Deli Odaverdi nevűt), akiket Egerbe szállítottak. Ezt Tinódi a Varkocsról írt históriája 93-100. sorában említi:

31 Gagyi Jenő: Az 1546. évi fegyverszünet és a gyöngyösi tárgyalások. In: Hadtörténelmi Közlemények. XII. (1911) 286.

32 Takáts Sándor, 1915. II. 178.

33 Soós Imre: Heves vármegye községei 1867-ig. Szerk. Kovács Béla. Eger, 1975. 347.

43