Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)
VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - CSIFFÁRY GERGELY: A történelmi valóság Tinódi Varkocs Tamásról írt énekében
tette a királynak, hogy a püspökség jövedelmeit a leégett székesegyház és várbeli házak helyreállítására lehet fordítani.13 Miután Egert és a püspökséget Perényi embere, Varkocs ellenőrizte, így az őrség tartása várban az uralkodó érdekét is szolgálta, tehát az őrség fizetését jogszerűen végezte Varkocs. A várbeli székesegyház és más épületek tűzvész utáni helyreállítására, amellyel egyidőben a várbeli építkezések is folytak, majdhogynem Varkocs fel volt hatalmazva, miután az esztergomi érsek engedélyezte a püspöki jövedelmek ezírányú felhasználását. A Perényi-Varkocs korszak várépítkezései a püspökség jövedelmeinek felhasználásával nem teljesen ellenőrizetlenül folytak, sőt azt 1546-ban az uralkodó utasítására Nikolaus von Salm gróf, országos főkapitány személyesen ellenőrizte Egerben.14 Varkocs a jövedelmek behajtásánál alkalmazott módszereket tekintve éppúgy könyörtelen volt, mint kortársai, viszont mentségére legyen mondva, hogy ebben nem kizárólagosan az egyéni vagyon gyarapítása vezérelte, hanem a vár építése, a katonaság megfelelő ellátása és fizetése. A jövedelmek beszedésénél ő is első sorban az ún. lovagtisztjeire, vagyis az officiálismrá támaszkodott. Jól bizonyítja ezt Heves- és Külső Szolnok vármegye 1548. évi dézsmajegyzéke, ahol Ostoros, Nagytálya falvaknál egyértelműen feltüntették, hogy Varkocs officiálisai, a várkapitány számára szedték a tizedet.15 Más esetben pedig pedig azt írták a megjegyzés rovatba, hogy adott helyről az officiálisoknak a fizetésére szedték be az adót. Az 1548-as év egyébként azért érdekes, mivel Varkocs Tamás vámagy rögtön az aratás után beszedette a tizedet a vár körüli püspöki uradalmi falvakból, s úgy tűnik sietősen tette, mégpedig Dobó István és Zay Ferenc 1548. augusztus 15-i várkapitányi kinevezése előtt.16 Varkocs egyébként 1548-ban csak őszi- és a tavaszi gabona utáni tizedet, ill. a méhrajok utáni dézsmát tudta beszedni, s azt is elsősorban az Egri-völgy falvaiból. A sürgősséget pedig az indokolta, hogy közel- gett a vár átadásának az ideje, ugyanakkor Varkocs officiálisainak pedig ki kellett kifizetni a járandóságaikat, miután már több mint 7 hónapi szolgálatot teljesítettek. Arról nem beszélve, hogy a katonák további sorsa teljesen bizonytalan volt, a király nem tartott igényt szolgálatukra, s a várátadás után pedig reményük sem lehetett, hogy valaha megkapják javadalmazásukat. 13 Détshy Mihály, 1964.67. 14 Takáts Sándor, 1915. 13. 15 Bán Péter (szerk.): Magyar történelmi fogalomtár I—II. Bp., 1981. 36. 16 Bán Péter, 1981. 50. 40
