Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - CSIFFÁRY GERGELY: A történelmi valóság Tinódi Varkocs Tamásról írt énekében

25 várvédő katona van. ”5 Bizonyosan a várban kevés számú védő tartózkodott, ezt nyilatkozta Perényi Péter is, amikor elfogatása után vallatták. Szó szerint azt mondta, azért foglalta el Egert: „Mivel a várat csupán néhány paraszt tartotta, és mert a törökök támadásra készültek ellene... ”6

Az egri püspökvárnak 1541. augusztus 29-ig, vagyis Buda várának elfoglalásáig, mely az ország három részre való szakadását eredményezte, nem volt igazán katonai jelentősége. Perényi Péteré az érdem, aki ezt Buda falai alól visszavonulva felismerte, amikor a várat elfoglalta. Buda abban az időben Egertől gyalog négy napi járóföld távolságra esett. Míg ugyanezt a távolságot lóval jobb esetben másfél, rosszabb esetben két nap alatt meg lehetett tenni.7 Ezért Perényinek elemi érdeke volt Eger elfoglalása, hogy a Mátra vidékén elterülő debrői uradalmi birtokait megvédhesse.

Utóbb helyes katonai lépésnek bizonyult Perényi azon akciója, amikor megszállta Egert. A mohó törökkel szemben 1541. augusztus 29. után, Buda elestével nem állomásozott a térségben I. Ferdinándnak olyan ütőképes hadserege, amellyel Egert ellenőrzése alá vonhatta volna.

Idetartozik, hogy az egri várban Varkocs Tamás várkapitány szolgálata alatt még egy hatalmas tűzvész pusztított, mégpedig 1547-ben. A tűzvész keletkezésének oka ismeretlen. Az eseményt az 1548. december 20-án keltezett, I. Ferdinánd és Oláh Miklós egri püspök közötti egyezségben említik, hogy a múlt évben, értsd alatta, 1547-ben pusztító tűz miatt a vár sajnálatos végső pusztulásba került.8 Miután a tűz okairól nem esik szó, bizonyára nem gyújtogatás, hanem villámcsapás révén keletkeztek a pusztító lángok. Tény, hogy ez a tűzeset az egyik kiváltó oka lehetett a Dobó István idején elkezdődött újabb építkezési hullámnak.

Perényi az általa egri várkapitánynak kinevezett Varkocs Tamás személyében megbízható és hű segítőre talált. Varkocs az urának tett esküje értelmében a királlyal nyíltan szembeszegülve 7 évig tartotta a várat a Perényiek kezén. Perényi Péter többször is (1542. október 20-án, november 28-án és

5 Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezére? In: Agria. XXVII-XXVIII. Szerk. Petercsák Tivadar - Löffler Erzsébet. Eger, 1991-1992. 188.

6 Sztárai Mihály: História Perényi Ferenc kiszabadulásáról. Perényi Péter élete és halála. Válogatta, a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Téglásy Imre. Bp., 1985. 159.

7 A 18. században a katonaságnál a lovasságnak menetben napi 70 km távolság megtétele volt előírva.

8 HML. XV-3/2. tétel.

38