Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - CSIFFÁRY GERGELY: A történelmi valóság Tinódi Varkocs Tamásról írt énekében

tése során kitermelt hatalmas mennyiségű földtömegből a mai belső vár területén építettek két ágyúdombot. Az egyiket a mai Szép-bástya által elfoglalt területen, a másikat a belső vár D-i részén, amelynek a helye a mai Dobóbástya által határolt területen lokalizálható. A vár kettéosztásával egyidejűleg a felépült fal előtt egy széles és mély árkot alakítottak ki. (Ebben halad jelenleg az eger-putnoki vasútvonal pályateste.) Az így kialakított külső és belső vár közti közlekedésre alagút épült teherhíddal és két oldalán gyalogos felvonóhidakkal. Ezt nevezik ma Sötét-kapunak. Erre az alagútra azért volt szükség, mert az új fal mögött egy széles és magas ágyúállást terveztek. Majd éppen azért, hogy a magas töltés meg ne csúszhasson, mintegy 35 méter távolságra a templombontásból származó kőanyagból, és az árokból kitermelt földből megépült az ún. Perényi-fal.

Varkocs a kapitánysága idején további erődítési munkálatokat végeztetett el. A Tömlöc-bástya másik oldalán felépítteti az ún. Földbástyát, amely eredetileg valóban földből készült védmű volt.

A vár korszerűsítés és átépítés elért eredményeit 1546. június 17-én Niklas von Salm genereális is megszemlélte, s jelentette I. Ferdinándnak az egri vár nagyrészt fából és földből, ún. magyar módra történő megerősítését.3 A várépítés nagyszabású munkálatainak csak egy részével készült el Varkocs 1548-ig, majd az általa elkezdett átépítési és korszerűsítési munkákat Dobó István folytatta 1548-1552 között.

Összefoglalva az építkezések irányítása, szervezése és nem utolsó sorban a nagyarányú korszerűsítések költségeinek az előteremtése, mindamellett a vár védelmének az organizációja Varkocs Tamás feladata volt mindvégig. Azzal, hogy Perényi Eger várát elfoglalta, egyszersmind ellenőrzése alá vonta az egri püspökség és káptalan birtokainak a jövedelmeit is. A befolyt javak célirányos felhasználásával az északi országrész védelmére képes végvárrá alakult át Eger vára. Az is kétségtelen tény, hogy az ún. Perényi-Varkocs korszak várépítkezéseiben elért eredményei rövidesen kedvezően befolyásolták a Dobó vezette 1552-es várvédelem sikeres harcait és végső kimenetelét,4

Perényinek Eger katonai megszállása nem jelenthetett különösebb nehézséget, mert Verner György kamarai tanácsos királynak címzett levelében azt írta 1541. augusztus 30-án, hogy „Frangepán püspök egri erődjében alig

3 Takáts Sándor: Rajzok a török világból. II. Bp., 1915. 13.

4 Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete. In: Agria XL. Szerk. Peter- csák Tivadar - Veres Gábor. Eger, 2004. 222-225.

37