Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - CSIFFÁRY GERGELY: A történelmi valóság Tinódi Varkocs Tamásról írt énekében

Buda várának eleste után a csapataival visszavonuló Perényi Péter 1541. szeptember első napjaiban I. Ferdinánd rendeletére elfoglalta az addig katonailag jelentéktelennek tűnő egri püspökvárat. I. Ferdinánd király azon célból rendelte oda Perényit, hogy a kincstár számára hajtsa be az egri püspöki és káptalani jövedelmeket. Perényi egri várnagynak Varkocs Tamást nevezte ki, aki 1541. szeptember első napjaitól 1548. augusztus 15-ig, az egri vár királyi kézre kerüléséig volt Eger parancsnoka. Varkocs, az 1542 őszén I. Ferdinánd fogságába esett Perényi Péterhez hű maradva 7 évig megtartotta a várat Perényi kezén. Az időközben befolyt jövedelmeket, amelyeket kíméletlenül behajtott, viszont nem a személyes céljaira használta fel, hanem az egri vár modernizálására, átépítésére fordította. Időközben 1542 tavaszán úrrá lett a városban és várban raboló, fizetetlen olasz zsoldosokon, akik felgyújtották a város és a várbeli fontosabb építményeket. Flalaszthatatlan feladat lett emiatt a leégett és elpusztult egri vár sürgős helyreállítása, a fedél nélkül maradt várbeli katonák elhelyezése, valamint a vár védelme érdekében. Az építkezések 1542. április 24-én, a Varkocsról elnevezett kapuvédő bástya felépítésével kezdődtek meg. A déli várfal nyugati vége elé 1542-ben építették fel az új kapubástyát. Az építkezést Varkocs irányította, amint ezt említi Tinódi is az Eger vár viadaljáról való ének 94-95. sorában.1

Az ő nevéhez fűződik a Perényi Péter építésze, Alessandro de Vedano által tervezett várbeli Sándor-bástya elkészítése. Itt a toronynál előbb az E-i várfallal tompaszöget alkotó EK-i falhoz épült egy háromszög alakú bástyarész, valószínűleg 1542-48 között. Ennek E-i homlokoldali fala az E-i várfallal párhuzamos, és a rendeltetése az volt, hogy az erre merőleges K-i oldalában nyíló lőrésekből — az E-i várfal K-i végén épült Sándor-bástyával közösen -, az E-i falszorost tűz alatt tarthassák. Ezért valószínű, hogy az utóbbival egyidejűleg és azonos mester (Alessandro de Vedano) terve alapján épült.1 2

A nagykiterjedésű, 16,5 katasztrális holdon fekvő vár a tűzfegyverek rohamos terjedésének a korában nehezen volt védhető. Ezért az addig egybefüggő területet a várbeli székesegyház szentélyének az elbontásával, egyidő- ben egy széles kettős fallal, az ún. Perényi-fal megépítésével ketté választották. A lebontott szentély falaiból kialakították az ún. Szentély-bástyát. A fal épí1 Tinódi Sebestyén: Krónika. Sajtó alá rendezte Sugár István. A bevezetőt írta: Szakály Ferenc. Bp., 1984. 226.

2 Détshy Mihály - Kozák Károly: Eger vára. In: Heves megye műemlékei. II. Szerk. Dercsényi Dezső — Voit Pál. Bp., 1972. 94—95.

36