Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - SARUSI KISS BÉLA: Murány szerepe a reformáció terjesztésében

Hans Melchior Maskó 1613-ban a bécsi országgyűlés után részt vett a cseh protestáns rendek összeesküvésében, ezért elítélték és birtokait elkobozták. A már említett széles murányi kapitányi hatáskör azonban éppen azokon a területeken mutatkozik, amelyre a katonai utasítás nem tért ki.

A murányi lelkészek fizetését a katonai személyek bére között tartották nyílván és kifizetésük a katonai fizetőmester feladatai közé tartozott.9 Az első ismert murányi lelkész Ambrosius Kröll (1565-1566), valószínűleg a Szepességből érkezett Murányba. Első utalás a várban való tartózkodására 1565-ből származik, amikor könyveit és más tárgyait a vár szekeresei szállították a Szepességből Murányba.10 11 Mivel 1566 után a templomba többször is viaszt adtak, valószínű, hogy lelkészi szolgálatát ténylegesen is gyakorolta.11 Egy 1565 elején a várban szolgálókról készült jegyzék szerint, a lelkész („con- cionator”) havi 12 rFt fizetést kapott,12 ekkor azonban még nincs bizonyíték arra, hogy ezt az állást Kröll töltötte be. Tevékenységéről sajnos többet nem tudunk, az is előfordulhat, hogy csak rövid ideig tartózkodott a várban, de az is, hogy egészen a következő ismert lelkész Cyprianus Fried (1569-1578) megérkezéséig.13 Fried neve legtöbbször a vár gazdasági elszámolásaiból tűnik elénk,14 ugyanakkor kimutatható tevékenysége alapvetően nem az őrség vagy a környék lakosságának lelki gondozása, hanem az evangélikus hitelvek megfogalmazása, az első Murányban keletkezett hitvallás megalkotása volt.15

Ennek kapcsán fontos megemlíteni, hogy Alsó- és Felső-magyarorszá- gon a városszövetségek már az 1540-es évektől egységes hitelvek megfogalmazásán tevékenykedtek. A bányavárosokban és a Szepességben már az

9 Magyar Országos Levéltár (=MOL) Városi és Kamarai iratok (=E 554) Föl. Lat. 1274. 1565. március 4.

10 MOL E 554 Föl. Lat. 1275 479. p.

11 Uo. 441. p.

12 MOL E 554 Föl. Lat. 1274 311r-318v.

13 Fried tevékenységének kezdetét korábban Tomásik tévesen datálta 1560-ra, állításának azt a részét, mely szerint a lelkész Olmützből származott, adataink sem igazolni, sem cáfolni nem tudják, tomásik, Sámuel: Das Murányer Schloss. Pest, 1882. Magyarul: Tomásik, S.: A murányi vár. Németből szabadon átdolgozta: Traum Péter. 26. p.

14 1569-ben Lőcsére a vár gazdasági tisztviselőivel Lőcsére utazott marhát vásárolni. MOL E 554 Föl. Lat. 1275. 536. p. 1572-ben a Haditanács rendeletére 20 forint kegydíjat kapott: Österreichisches Staatsarchiv, Wien Finanz- und Hofkammerarchiv, Hofftnanz Protokolle Band 300. fol. 287v. 1572.

15 Mikulik József úgy véli, hogy a gömöri hitvallás előtt már a huszita tanok jól megalapozták a protestáns tanok terjedését. Mikulik József. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története

95