Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - G. ETÉNYI NÓRA: A „türkenlied” reneszánszai - A magyar vonatkozású német népénekek típusai és életszerűsége

a Stephansdom csodás történetéről egy hetvenstrófás költemény számolt be a kézművesek szerepét kiemelve.83 A hosszú ostrom után feladott Székesfehérvár felszabadulásáról és a Belgrád visszavételéről készült képes tudósítást hosszú 24 strófás költemény egészítette ki. Ez a költemény sűríti a visz- szafoglaló háború időszakban keletkezett türkenliedek jellegzetességeit. Az uralkodót dicsőítő színvonalas, a szerző műveltségét, képzettségét hangsúlyozó barokk költeménybe populáris hangvételű törökellenes gúnyverset illesztettek be. Jól érzékelhetően mindkét résznek a hangulatkeltés, a közvélekedés irányítása a szerepe, nem pedig az érdemi tájékoztatás. A vers első részében az uralkodót, I. Lipótot dicsőítette a szerző Liviusra hivatkozva, Demosthenést segítségül híva. Az emelkedett, „poetikus hangvétel” után kissé meglepő a Székesfehérvár látképénél ábrázolt katona szájából felhangzó gúnyvers, hogy a szultán elvesztette a szerencséjét.84 A hódoltsági területek felszabadítása idején a korábban török kézen lévő városok bemutatása kapcsán a török szokások egzotikuma is nagy hangsúlyt kap.85

Daniel Speer „Dáciái avagy Erdélyi Simplicissimus” című kalandregénye először 1683-ban jelent meg Ulmban. A regény kalandos életet megélő árvagyerek főhőse a társadalom perifériájáról indulva jut el a Magyar Királyság területére, ahol a városi életet is megismeri, Sáros vármegye erdeiben rablókalandot vészel át, Eger környékén török fogságot is szenved. A „legegyszerűbb” Simplicissimus egy felső-magyarországi végvárba eljutva esti beszélgetések közben a szigetvári Zrínyi Miklós dicső tettéről hallgat népéneket.86 Ez a kis jelenet jól érzékelteti, hogy a históriás énekek a 17. század

83 Betrand Michael Buchmann 1983. 63. 76-77.

84 App. M. 219. Röpl. 1014. Szalui Béla 119. 42. Tábla „Suldan such verlom! Oder, Poetiche Gedancken, Wie Der Hund zu Stampol, der Tückische Suldan, fast alle Künsten die ein Hund können soll, er auch trefflich gekönnt, nunmehro vergessen hab, sein reich bald vergehen und er allem, ansehen nach am dem Durchlauff verrecken werde...”

85 Frank Matthias Kammei: Gefährliche Heiden und gezähmte Exoten: Bemerkungen zum europäischen Türkenbild im 17. Und frühen 18. Jahrhundert. In: Frieden und Krieg in der frühen Neuzeit. München, 2001. 503-525.

86 Magyar Simplicissimus. Szerk: Thuróczi-Trostler József. Fordította: Varjú Elemér. Jegyzetek: Benda Kálmán. Budapest, 1956. Daniel Speer: Magyar Simplicissimus. A jegyzeteket Benda Kálmán és Szakály Ferenc állította össze. Utószót írta: Szakály Ferenc. Miskolc, 1998. 103. Ungambild in der deutschen Literatur der frühen Neuzeit. Der Ungarische oder Dacianische Simplicissimus im Kontext barocker Reiseerzählungen und Simpliziaden Hrsg. Dieter Breuer und Gabor Tüskés. Peter Lang Verlag. Bem, 2005. 214-252.

89