Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - G. ETÉNYI NÓRA: A „türkenlied” reneszánszai - A magyar vonatkozású német népénekek típusai és életszerűsége

örökítik meg, hanem a török ellen segítséget nyújtó hatalmak katonai és politikai súlyát is. Olyan fiktív párbeszéd is megjelent verses formában, melyben a nagyvezír kihívására a segélycsapatokat küldő német választófejedelmek, a birodalmi városok, a lengyel király és Velence fiktív párbeszéde olvasható a türkenliedben, kiemelve, hogy ki miként, hány katonával, milyen munícióval tud segítséget nyújtani a Bécsben bajba jutott császárnak.73 A kahlenbergi csata után viszont az ujjongás, örömrivalgás a triumfálás alkalmi költeményei jelennek meg, Bécs védelmét irányító Rüdiger Starenberg dicsőségét külön ének hirdeti. Szerepére türkenliedek későbbi összefoglalásai is részletesen kitérnek.74 Sobieski lengyel király Lipót császár diadalmenetét megelőző, nem túl diplomatikus szeptember 13-i ünnepélyes bevonulásáról is külön dallamjelzettel ellátott türkenlied számolt be.75 Másrészről az egyre színvonalasabb költemények között a gúnyverseknek is nagy a száma. A Bécs alól sírva menekülő Kara Musztafáról készült türkenlied egy látványos metszetet közzétevő röplapon jelent meg, de a betegeskedő szultánt is több türkenliedben örökítették meg. A törököt gúnyoló türkenliedek figyelemfelkeltő, a véleményalkotást hosszútávon, megjegyezhető módon összegző látványos gúnyrajzokat közzétevő röplapokon jelentek meg. Az „Én egy szegény lovag vagyok” dallamára, mely először 1648-ban jelent meg nyomtatásban, a török táborban dolgozó híres kémről, Georg Frantzen Koltschitzkyről is született egyes szám első személyben előadott helyzetdal, egy 27 strófás költemény.76 Röplap is népszerűsítette török öltözetben Georg Frantzen Koltschitzkyt, aki Bécs felszabadulása után kémkedése jutalmául kávéházat tudott nyitni, ahol félhold alakú süteményeket szolgáltak fel.77

De egyre jellemzőbb az alkalmi ünnepélyre készült türkenlied is, mely elsősorban hadvezéreket, Miksa Emanuelt, Bádeni Lajost, vagy a század végén legtöbbször Savoyai Jenőt dicsőíti78. A bajor választófejedelem II. Mik73 Betrand Michael Buchmann 1983. 37-38.

74 Betrand Michael Buchmann 1983. 45—46, 70-73.

75 Betrand Michael Buchmann 1983.48-51.

76 Betrand Michael Buchmann 1983. 44-45.

77 Karl Teply: Die Einführung des Kaffeehauses in Wien. Georg Franz Koltischizky, Johannes Diodato, Isaak de Luca. Forschunhgen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte 6. Wien, 1980.

78 Leffler Béla 1911. 437^438. Senol Özyurt 1972. 335-357. Rózsa György: Schlachtenbilder aus der Zeit der Befreiungsfeldzüge. Budapest, 1987. Szita László-Gerhard Seewann: A legnagyobb győzelem. Dokumentumok az 1697. évi török elleni hadjárat és a zentai csata történetéhez. Pécs-Szigetvár, 1997.

87