Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)
VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - G. ETÉNYI NÓRA: A „türkenlied” reneszánszai - A magyar vonatkozású német népénekek típusai és életszerűsége
s a nagyvezír örvendezhet, hiszen kezében maradt Várad és Érsekújvár. A népének dallamjelzete szerint a hűtlen kedves „a kékszemü Phillis” dallamára kell énekelni, ezzel is gúnyolva a rosszul előkészített békekötést. De nemcsak hadi eseményhez köthető népének, hanem a vasvári békekötést is megörökíti egy befolyásoló szándékú népének, mely egy sajátos párbeszédes játékban a nagyvezír, Lipót császár, Montecuccoli és a francia király beszélgetésében mondja ki, hogy a békekötést csak az indokolta, hogy Lipót udvara nem akart úgy háborúzni a törökkel, hogy franciák és a birodalmi rendek ilyen hangsúlyos szerepet vállalnak.55 Meglepő politikai éleslátás s szókimondás egy türkenliedtől, hacsak nem vesszük figyelembe, hogy a türken- liedek a 17. század közepére már erőteljesen propaganda célúak, a tájékoztatási szándékkal szemben a véleményalkotás irányítása a cél.56 Zrínyi Miklósról is készültek populárisabb népénekek, melyek azonban a megrendelt és képzett szerzők dicsőítő versei között csak kevésbé jó irodalmi stílusukkal tűnnek fel. Egy Zrínyi lovas portréját bemutató röplapon olvasható költeményben Zrínyi Miklóst Gedeonhoz, Nagy Sándorhoz, Julius Ceasarhoz, és Gusztáv Adolfhoz hasonlítja az ismeretlen, de igen művelt szerző.57 A két Zrínyi fivérről is készült 1664-ben olyan dicsőítő költemény, melyhez kétszólamú kottát is mellékeltek.58 A téli hadjárat eredményeiről a regensburgi birodalmi gyűlésen beszámoló Zrínyi Péterről 1664-ben Regensburgban jelent meg dicsőítő költemény, mely Pompeius, Hannibal, Achilleus példájával állítja párhuzamba a „világhírű” Zrínyieket.59 A szigetvári Zrínyi Miklósról szüless Sertől Özyurt 1972. 248-250. Betrand Michael Buchmann 1983. 27-29. Varga Imre: A kuruc kor költészete. Bp., 1977. 56 Jutta Schumann: Das politisch-militärische Flugblatt in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts als Nachrichtenmedium und Propagandamittel. In: Das illustrierte Flugblatt in der Kultur der Frühen Neuzeit. Hrsg. Wolfgang Harms- Michael Schilling (Mikrokomos 50) Frankfurt am Main, 1998. 226-258. Melke Hollenbeck: Die Türkenpublizistik im 17. Jahrhundert - Spiegel der Verhältniss im Reich? MIÖG 107 (1999) 111-130. 57 App. M. 481. „Warhafftige und Eigendliche Bildnuss des Hochgebomen Herrn, Herrn Niclas Grafen von Serin, Ihr Kays. May. Camer-Herm in Croatien, Ober-Hauptmann, und der Ungarischen Völcker wieder die Türcken Obristen Generals.” 58 App. H. 938. „Zu Ehren, Neuaufgeseztes Lied, Bey der Herrn Grafen von Serin, Herrn Niclas und Herrn Petem, beyden gebrüdem, In Noten zur Music übergeben, Im Jahr, 1664.” 59 Röpl. 656/a „Der Welt-Berühmte Türcken-Überwinder Dem Hoch Wohlgebohmen Grafen und Herrn, Herrn Petro Zrini Den Röm. Kay: Mayest: Rath un Cammeren der Croatischen und Meer Grännizen Vice Generalen... dediciret solches unterthänig Joannes Franciscus Fulonius. Gedruckt zu Regenspurg bey Christoff Fischern Im 1664. Jahr”. 83
