Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)
VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - G. ETÉNYI NÓRA: A „türkenlied” reneszánszai - A magyar vonatkozású német népénekek típusai és életszerűsége
Nümbergben egy-egy türkenliedet, mely érzékletesen mutatja be a török hadi- és politikai cselt és annak hosszú távú következményeit.19 A magyarországi török elleni háborúk kapcsán kiemelkedően sok türken- lied született Szigetvár ostromakor és közvetlen azt követően.20 Zrínyi Miklós hősi halála az „Athleta Christiket”, Krisztus katonáit dicsőítő török énekekben átvette II. Lajos szerepét, a korábban a Lajos királyként emlegetett dallamot ezt követően „Wie Grafen Serini singt” adták meg nótajelzetként. Sokszor olyan népénekek esetében is, ahol a megverselt eseménynek semmilyen magyar vonatkozása nincs, mint például Braunschweig ostrománál a 30 éves háború idején. Az 1566-os hadjárat kapcsán az is kitűnik, hogy az uralkodói propaganda a populáris műfajokban is hatékonyan megjelenik.21 Ferdinánd főherceg táborát mutatja be a steinfeldi Wolfgang Schmaltz, a Szent Lőrinc templom prédikátora, aki 1566-ban Szigetvár ostroma idején személyesen is jelen volt a segélycsapatok táborában.22 A szerző nem véletlen vállalja nevével is művét, hiszen sikerült a sok információt élvezetes, művészi színvonalon bemutatnia. Az sem jelent számára problémát, hogy a tábor tétlen várakozása miatt csak a szigetvári ostromról érkező hírek alapján ismertetheti a hadi eseményeket, emellett a tábori élet mindennapjait, a reggelente felharsanó trombitaszót, s a tábor rendjét is megörökíti. 19 Solvay Roick: Die Bewertung der Türken in Liedern der Meistersinger. Zulassungsarbeit im Fach Landes und Volkskunde Friedrich Alexander Universität Erlangen-Nürnberg. Erlangen-Nürberg. É. n. 63-118. Senol Özyurt 1972. 198-201. 20 Cennerné Wilhelmb Gizella: A Zrínyi-család törökellenes harcai a XVI-XVII. század képzőművészetében. In: Szigetvári Emlékkönyv. Szerk. Rúzsás Lajos. Bp. 1966. 345-364. Buzási Enikő: Zrínyi és a későreneszánsz vitézi allegória. A szigetvári hős festett apoteó- zisa. In: Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Szerk. Galavics Géza, Flemer János, Keserű Bálint. Szeged, 1990. (Adattár a XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 10.) 431M42.; Király Erzsébet: Az európai keresztény hős mítosza és a szigetvári hős. Somogy, 1991. 6. sz. 31-37. 21 G. Etényi Nóra: Szigetvár 1664-es ostroma? Egy téves hír analízise és a Zrínyi-hagyomány. Történelmi Szemle 1999/1-2. 209-228. G. Etényi Nóra: Die beiden Zrínyi in der deutschsprachigen Flugschriftenliteratur der 16. und 17. Jahrhunderts. Előadás Militia et litterae. Ungarnbilder und historisches Selbstverständnis in der europäischen Geschichte, Literatur und bildenden Kunst am Beispiel der beiden Nicolaus Zrínyi Budapest Ungarische Akademie der Wissenschaften 10-14. Oktober 2007. Internationale Tagung. 22 Augsburg Stadtbiliothek 4 Gs 2359 Türkenkriege 101. Der Christlich unnd gewaltig Zug inn das Hungarlandt. Zu Ehren dem Durchleuchtiggisten Fürsten und Herrn, Herrn Ferdinand Erzherzogen Zu Österreich, unserm aller Gnedigsten herm, beschrieben durch Wolfgang Schmaeltz, Pfarrherm bey Sanckt Lorenzen auff dem Steinfeld in Österreich MDLVI. 75
