Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és kultúra

„Nincs hasonlatosság a ki jobban egyezzék egymással, mint a vitézség az órával. Bizonyára vitézségnek hasonlónak kell lenni a jó órához, mert valamint annak nyughatatlansága soha meg nem szűnik, soha forgása meg nem áll, úgy a vitéz ember szorgalmatosságának soha megszűnni nem kell, és fáradságának nem kell megállni. Viszont considerálnunk kell, hogy a jó órát sok részbül, sok sutuból, sok kerékből csinálták meg, és annak minden cikkelyének jónak kell lenni és ha annak csak a legkisebbik része is megbomlik, mind a többi is heábavaló és haszontalan. így szintén az a virtus, a kit mi vitézségnek nevezünk, sokféle más apró virtusokbul fel van építve, az kiknek mind jónak in perfectione kell lenni; ha ezekben megtörik egy, az egész vitézségnek órája mind megbomlik és egyik a másik nélkül heábavaló. Az vitézségnek óráinak kerekei ezek: .” józanság, vigyázás, szorgalmatosság, fáradság, állandóság, tudomány, bátorság, értelem, gyorsaság, experiencia és száz más, kit meg nem számlálhatunk.” A felsorolt tulajdonságok között újdonság a tudomány. Érthető hadiképzettségnek, hadtudománynak, de általánosabban is értelmezhető: „De mind ezek is heába valók, ha egyik kiugrik helyéből, vagy eltörik, vagy megbomlik s megcsorbul.” S Zrínyi itt váratlanul a földi szférát égire váltja át.

Tudjuk, hogy a kor mechanikus világképének megfelelően az Univerzum működését is az óramű szerkezetéhez hasonlónak képzelték el. Istent Bethlen Miklós a nagy Órásmesternek nevezte. Zrínyi azt mondja, hogy miként a tejút világossága sok csillag fényéből adódik össze „így a vitézség is sok testi és lelki öröködött jóbul vagyon csinálva.” Érdemes a szavakra figyelnünk: „öröködött jó”, nem más, mint a hagyomány, a történelem. S a folytatás: „egy szorgalmatosság, egy vigyázás törjék ki ebből az órábul, ihon az egész óra eltörött, egy részegség, a’ mely az óra kerekeinek rozsdája, álljon belé, ihon nem fog forogni tovább az óra.”43

Zrínyi némi lerövidítéssel idézett szövegéből nyilvánvaló, hogy az órát szimbolikus jelentésben is használja. Egyrészt a vitézek társadalmára alkalmazza, másrészt országos sőt világ jelentőségűvé is tágítja. A virtus, mint összetett, személyiség meghatározó tulajdonság az ország működésének nélkülözhetetlen feltétele. Miként az óraműben minden tengely, fogaskerék,

43 Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy. In: Zrínyi Miklós prózai művei. Négyesy László hagyatékából Kovács Sándor Iván vezetésével sajtó alá rendezte Bánki Judit, Hausner Gábor, Kazinczy Andrea... Bp., 1985. 103, 163.

31