Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

KATONAI HAGYOMÁNYŐRZÉS A 21. SZÁZADBAN - BARTÓK BÉLA: Hatvanasok Hatvanban - A cs. és kir. 60. gyalogezred hagyományainak ápolása Egerben

résztvevők. Ott mondja a tábori misét vitéz Subik Károly egri kanonok, a Himnuszt pedig a hatvani Petőfi Sándor Cserkészcsapat18 zenekara kíséri. Az istentisztelet után Szita Mihály nyitja meg az ünnepséget, a korábban említett Nagy János Gyóni Géza: „ Csak egy éjszakára ” című versét szavalja el, majd ismét a vasutasok kórusa énekel. Az ezrednap csúcspontja Szinyei-Merse Jenő19 hatvani országgyűlési képviselő ünnepi beszéde lesz, akit Lichy András cserkész tárogatószólója követ. A záróbeszédet Tömösváry János fogja tartani, befejezésül a hatvani cserkészek a Magyar Hiszekegyet adják elő, és a bajtársak díszmenetet mutatnak be. Az ünnepség közös ebéddel folytatódik, délután pedig, amíg a többséget a boldogi Gyöngyös Bokréta18 19 20 szórakoztatja, tiszti értekezletre kerül sor.21

Az ünnepség napján az Eger nagyszabású vezércikkben emlékezett meg a „hatvanas vitézekről”. Az írás bevezető mondata a szerző fantáziájának szüleménye volt, de elképzelhetővé tette az idősödő férfiak felvonulását és az idézett német katonai kifejezéseknek (.Doppelreihen, kapták, defilírung stb.) is megvolt a hangulatfestő célja. Találó volt az a gondolat, hogy ezek a hatvanasok legalább „negyvenesek”, ami az életkorukat illeti, mert legkésőbb a 20. század kezdetén kellett születniük. A „ tökéletes fegyelem ” a legfontosabb erényük, amely mellé felsorakozott a cikkben a bátorság, az önfeláldozó kötelességteljesítés is, amely már-már mártírokká tette őket. (,, Önzéstelen és panasztalan drága magyar katonák! ”) A továbbiakban többször visszatért az uralkodó nézetnek megfelelően az 1918-as forradalom negatív élménye, amely kicsavarta kezükből a fegyvert, szétszórta őket és az a nézet, hogy

18 A 222. számú Petőfi Sándor Cserkészcsapat másodikként alakult meg Hatvanban, 1923- ban, tagjai iparostanoncok voltak, parancsnoka pedig Lénárd Béla a későbbi községi jegyző HL, 53-54.

19 Szinyei-Merse Jenő (1888-1957) jogi doktorátusa után a kultuszminisztérium tisztviselője lett, harcolt az orosz és az olasz fronton, később egy ideig Klebelsberg Kunó titkára is volt, 1927-től a kormánypártok hatvani nemzetgyűlési képviselőjeként politizált és a Kállay- kormány kultuszminiszterének nevezték ki. In: Révai Új Lexikona, Főszerk.: Kollega Tarsoly István, Szekszárd, 2006, XVII/533.

20 Paulini Béla (1881-1945) író alapította és szervezte az Országos Magyar Bokréta Szövetséget (Gyöngyös Bokréta), amely a népi hagyományok újjáélesztésére és színpadi bemutatására 1931-ben mozgalommá alakult, de a korszak mesterséges népiessége jellemezte. Boldog községet 1930-ban „fedezték fel” a turisták és a népviseletéről híres falu elsők között csatlakozott a mozgalomhoz, ami fellendítette az idegenforgalmat is. http:// www. boldog. hu/layout.php

21 Eger, 1938. szeptember 10. 2.

188