Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

KATONAI HAGYOMÁNYŐRZÉS A 21. SZÁZADBAN - LOVÁSZ EMESE: A 14. századi női viselet rekonstrukciója

nítettük a burgundiai úrhölgyek kúpos fejdíszének egy megszelídített változatát, mivel ez a fejdísz a „várkisasszonyok”, egyáltalán a lovagkor hölgyeinek sztereotip viseletévé vált a köztudatban. Az előkelő nők ruhája Magyar- országon „letisztult vonalvezetésű” volt, mint ez a runkelsteini vár magyar vonatkozású falfestményein megfigyelhető: a hölgyek szívesen viselték a mélyen kivágott és a magasan záródó nyakú ruhát egyaránt, a viselet színes volt, elterjedt a nemesfém veretek, boglárok, mhakapcsok divatja.

A régészeti leletek között szerencsés esetben megőrződtek ezek a gazdagság mértékétől függően aranyból, ezüstből vagy bronzból készült darabok. Az egyik legszebb 14. századi palástkapocs táncoló párt ábrázol.

A budavári gótikus szoborlelet kissé későbbre keltezhető Nagy Lajos koránál, de női és férfi alakjai kiválóan példázzák az Anjou-kori viseletét. Nehéz korhoz kötni az öltözeteket, mert egy öltözeten belül is keverednek a régi és az újabb divatú darabok. Az ujjatlan fegyverkabát ugyanaz, mint amit a Képes Krónika lovagjai viselnek, de feltűnik a rövid, kerek köpeny, ez lehet a „hacuka” amit Zsigmond király 1416-os párizsi díszelgése alkalmával viselt. A szoborleletet megtaláló régész, Zolnay László elragadtatott sorai írják le tökéletesen a szobrok láttán elénk táruló gótikus „divatrevűt”.

„Hegyes, belső oldalukon fűzött, színes harisnyanadrágokra simuló bőrsaruk, dús redőzetű fejedelmi talárok, női köpenyek, fátylak, a férfiak egyik18. kép. Falfestmény a runkelsteini várból

154