Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és kultúra

követelményei, a virtus, a történeti tudat és sok más. Pusztán az a tény, hogy akár a szűk várfalak között teltek mindennapjaik, akár a várak körül élték a parasztkatonák életét, harcmódjuk, hadivállalkozásaik, a portyázó hadviselés, a gyors egyéni kezdeményezések és a közös cselekvés összjátéka sajátos kulturális viselkedési módot követelt meg.

Vizsgálatainkat új feladatok elé állítja az a tény, hogy a kultúra fogalma átalakult, gazdagabb lett, és ezzel együtt a művelődéstörténet szélesebb kereteket fog át, tárgykörei megszaporodtak. Történelmi tapasztalat, hogy a kultúra, minden innováció alapja, hatékonysága közvetlenül, főleg pedig közvetett módon érvényesül. Kultúra nélkül nincs gazdasági fejlődés és nincs megújulás. Ismerjük, hiszen nagyon sok szó esett már róla, a végvári társadalom roppant terheit, a morális válságokat, az ellátatlanság kultúrát romboló következményeit. Mégis Közép-Európa leghosszabb végvári rendszere aligha élhetett volna végig másfél évszázadot, ha nincs az a bonyolult kulturális szövet, amely sok szállal kötötte a magyar és az egyetemes kultúrához.

A koraújkor évszázadaiban a végvárak és a katonasága története hosz- szabb távon erősen tagolt. Jellegzetes szakaszai, az ország történetének periodizációjával összefüggően, több időszakra különíthetők el. A 16. század a végvárrendszer kiépítésének s a várharcok változatos fejezetének az időszaka. A századfordulón, a 17. század elején súlyos válsághullám fut végig az egész Kontinensen és nem kíméli a végvári katonaságot sem. Párhuzamosan az Oszmán Birodalmat sújtó krízissel,9 a magyar végvári vonal harcosainak életlehetőségei megnehezednek, akadozik, sőt el is marad a fizetés, és az általános pénzromlás Magyarországot sem kerüli el. Megváltozott a hadviselés, a nagy létszámú hadseregek, az elterjedt tűzfegyverek kulturális következményei beláthatatlanok.

A tizenöt éves, vagy hosszú háborút a Habsburg és az Oszmán Birodalom között, miként jól ismert, félévszázados béke követi A Haditanács tiltja, sőt bünteti a határmenti védelmi harcokat is, és növekszik a feszültség a központi hatalom és végvári társadalom között. A Királyi Magyarországon Esterházy Miklós nádor memóriáiéiból is tudjuk, hogy a végvárak életében bizonytalanság, stagnálás, hanyatlás, morális válság kritikus korszaka következik be. A válságból egyértelmű kiutat jelez az erdélyi fejedelmek átfogó

9 Zimányi Vera: Gazdaság és társadalom a 17. század első felében. In: Magyaroszág története 1526-1686. Főszerk.: Pach Zsigmond Pál. Bp., 1985. II. köt., 938-946.; Fodor, 2006. 55-125.

12