Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - BAGI ZOLTÁN PÉTER: Vázlat a császári haderő élelemellátásáról a tizenöt éves háború időszakában

csapadékos ősz tönkretette a szőlőtermést, és lehetetlenné tette a szántóföldek művelését. A következő évben ugyan jó minőségű és nagy mennyiségű szőlő termett, de mégis akkora volt a drágaság (a búza mérője négy tallér volt), hogy sokan még Bajorországba is utaztak kenyérért. Mindezek mellett egész Magyarországon tömegével pusztultak a szarvasmarhák. 1600-ban is sok szőlő termett, ám az ebből készült bor savanyú lett. A következő két évben azonban olyan kevés bora lett a soproniaknak, hogy ennek a lőrének is pintjét 16 magyar dénárért el tudták adni. 1600-ban a szarvasmarha vész mellett felütötte a fejét a városban a pestis is, de a hideg időjárás beálltával ez abbamaradt.49

Lőcse krónikájában az adott időszakról két olyan bejegyzést találhatunk, amely összefügghet a rossz időjárással, illetve terméssel. 1598-ban hatalmas marhavész pusztított a városban, míg két évvel később - Sopronhoz hasonlóan - itt is pestisjárvány tört ki. Ekkor - a krónika bejegyzése szerint - 300-500 ember halt meg, s a járvány csúcspontján egy nap 80 embert ölt meg a ragályos betegség.50

A manipulációk és a rossz termések hatása mellett az árak emelkedését tovább fokozta a termelőerők pusztulása. A 15 éves háború második felétől a Magyar Királyság mezőgazdasági teljesítőképességét már meghaladta az évről - évre itt harcoló 20 000-30 000 fos seregek ellátásának biztosítása, hiszen az állandó fosztogatások, a sánc-, út- és hídépítések, valamint a folytonos forspont lehetetlenné tette a termelőmunkát. Erre engednek következtetni azok uralkodói pátensek, amelyek a gabona és a bor beszerzését - mint ahogyan már említettem - Alsó- és Felső-Ausztriából, valamint Bajorországból engedélyezték.51

Az élelmiszerek árának spekulációjával, valamint az éghajlati körülmények által előidézett ingadozó terméseredményekkel szembeni kiszolgáltatottság ellen az egyetlen megoldásként - az 1598-ban Geizkofler és az Udvari Haditanács is által ajánlott - a tárházak kiépítése kínálkozott volna. Erre azonban a háború folyamán nem került sor, s csak a 17. század második felében - Raimondo Montecuccoli kezdeményezésére - épültek fel a nagy folyamok

49 Kovács József László: Faut Márk és Klein Menyhért krónikája 1526-1616. Sopron város történeti forrásai. C/ sorozat, I. kötet. Sopron-Eisenstadt, 1995. 122-128.

50 Lőcsei krónika 1988. 117-118.

51 Kelenik József: A hajdúk. In: Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján. Szerk. Rácz Árpád. Bp., 2000, 127.

117