Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)
VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - BAGI ZOLTÁN PÉTER: Vázlat a császári haderő élelemellátásáról a tizenöt éves háború időszakában
nyabban határozni. Ez alacsony tábori árszabás azt jelentette, hogy egy bécsi mérő árpáért 1 tallért, négy font jó kenyérért öt magyar dénárt,35 egy font húsért három magyar dénárt, míg a borért minősége szerint kellett volna fizetni, abban az esetben, ha a hadsereg a Duna mentén állomásozott. Az irat összeállítói válaszukban azt hangsúlyozták, hogy az udvar eddig is ráfizetett az élelmiszerek árának mesterségesen alacsony szinten tartására, ez azonban eddig sem ösztönözte arra az ezredeseket, főtiszteket és egyéb katonákat, hogy kevesebb zsoldot kérjenek. Hiszen ahelyett, hogy csökkent volna, év- ről-évre növekedett havi fizetségük. Tehát ilyen módon a zsold csökkenésének elérését nem tartották valószínűnek. Ezzel szemben a haditanácsosok azt ajánlották, hogy a zsold régi szintre csökkentése helyett az aktuális fizetési állapotot próbálja meg az udvar konzerválni. Ehhez egyetlen módot tartottak célravezetőnek. Miszerint az alsóausztriai kormányzat az árújukat túl magas áron kínáló bécsi és más kereskedőket, szatócsokat és kézműveseket szigorúan büntesse meg. A túlkapásokat felügyelők által vagy más módon állítsa le, és a fegyverzet, felszerelés, ruházat és egyéb termékek árát megfelelő szinten határozza meg. Ezen árszabásokat a mustrahelyeken is be kívánták vezetni. Az irat készítői - csatlakozva az Udvari Kamara tagjainak véleményéhez — azt tanácsolták az élelemellátás hatékonyabb megszervezése érdekében, hogy mind gabonából, mind pedig borból még aratáskor illetve szüret idején szerezzenek be megfelelő készleteket, mert ekkor még olcsón hozzá tudnak jutni. Az így felhalmozott készleteket pedig raktározzák el különböző helyeken.36 Ugyanebben a kérdésben kikérték a könyvelők (Buchhalter) és számvevőségi tanácsosok (Reitrat = Rechnungsrat) véleményét is, amelyre írásos válaszukat április 3-án adták át. A pénzügyi szakemberek jóvoltából érzékelhetjük azt a szakadékot, amely a tervezett árszabás és a valós piaci érték között tátongott. Ezek szerint az udvar által meghatározni kívánt 1 tallér (hozzávetőlegesen 1 forint 15 krajcár) árral szemben az árpa bécsi mérőnként 13 és 14 forintba került. A kenyér esetében a búza mérőjéért 1 tallért kértek, amelyből 10 és félre volt ahhoz szükség, hogy négy font cipókenyeret süthessenek. így a tervezett öt dénárt szintén nagyon alacsonynak tekintették, miként a hús árának 35 A szövegben a Pfennig szó szerepel. 36 Az Udvari Haditanács szakvéleménye Miksa főhercegnek, 1598. március 26. ÖStA KA AFA 1598/4/ad 2. 113
