Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - SARUSI KISS BÉLA: Murány szerepe a reformáció terjesztésében

Előadásomban igyekeztem rendszerezni azokat az eddig a szakirodalomban megjelent állításokat, amely a murányi hitvallásokról, a murányi egyházkerületről, illetve ezek lelkészeiről már megjelentek. Igyekeztem kiegészíteni azokkal az információkkal, amely Murány végvárat érintő kutatásaim során kerültek elő, és amelyek kiegészítik eddigi ismereteinket. Összegzésképpen ki kell emelnem, hogy a Gömör megyében terjedő evangélikus hit terjesztésében fő szerepe volt a várban szolgáló kapitányoknak illetve az általuk alkalmazott lelkészeknek. Egyértelmű, hogy Murány végvári szerepe nélkül a gömöri evangélikus egyházszervezés nem, vagy nem ebben az irányban, illetve csak később indult volna. A végvár ösztönző szerepe azért is érdekes, mert a katolikus Habsburgok kézen volt, de mégis az új hit terjesztésében játszott jelentős szerepet. Ez a magyarországi protestantizmus történetében ebben az időszakban egyáltalán nem egyedülálló történet tovább erősíti azt, hogy aló. században, az ellenreformáció megindulása előtt a központi kormányzat nem használta fel világi hatalmát a protestantizmus visszaszorítására. Sajnos forrásaink arról nem tájékoztatnak, hogy az egyházszervezés, a hitélet hogyan zajlott, a kapitány és a lelkész milyen szerepet játszott a katonák és a helyi lakosság egyházi életének megszervezésében. Az bizonyos, hogy a murányi hitvallás az alsó- és felső-magyarországi városszövetségek hitvallásainak folyamatába illeszthető.

100