Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Az üveggyártó helyek keletkezésének gazdaságföldrajzi okai
esetben számolhatunk a püspöki udvar és az ottani építkezések keresletet növelő szerepével. Az is elképzelhető, hogy a Csanádon lévő XIII. századi vitatott dukátusi pénzverő,253 esetleg, a rövid életű szegedi pénzverde működése igényelte az üveget.254 A korai középkorban a nagyszabású templom- és kolostorépítkezések további üvegcsűrök keletkezését indukálták. Már csak azért is, mert a ciszterci-, és a pálos kolostorokat mindig a világtól elzárt helyeken, erdők mélyén építették, s ezzel magyarázható, hogy az építkezéshez szükséges ablaküveget miért mindig az építkezések közelében állították elő. A templomépítkezéshez kapcsolódó üvegcsűrök létezésének kézzel fogható példája a pásztói üvegcsűr XII-XIII. századi, tatárjárás előtti működése. A pásztói kora középkori üvegcsűr működése közvetett bizonyítéka lehet a mátrai (közelebbről a parádi és gyöngyösoroszi) nemesérc-bányászat középkori létezésének. Luigi Fernando Marsigli (1658-1730) olasz származású császári hadmérnök, aki megbízható földrajzi leírást készített hazánkról, feljegyezte, hogy Pásztó térségében az aranyérc ezüsttel együtt fordul elő. 1688-ban a pozsonyi kamarának készült jelentésben említik Pásztóról, hogy a török uralom idején ezüstbánya volt itt. Ezen kívül a XVIII. században még éltek olyan személyek a Zagyva völgyében, akik aranymosásból tartották fenn családjukat, s bár a haszon igen csekély lehetett, mégis a kamara fenntartotta az aranymosás jogát.255 Hasonlóképpen az előbbiekhez, a pomázi és a kesztölci nagyszabású építkezések szintén igényelték a Pomázon gyártott üveget. A templom közelében előkerült üveghuta-maradványok, üvegleletek alapján szintén létezett üvegolvasztó. Diósgyőr határában megint csak a pálos kolostor XIII-XIV. századi építkezésekor volt szükség az üvegolvasztó termékeire. Elképzelhető, ismerve a pálosok jelentős gazdasági tevékenységét, hogy a kolostori üvegkészítő műhely ellátta a közeli diósgyőri királyi várat és a forgalmas miskolci piacot is üvegáruval. Bármi volt is az üvegcsür építésének az oka, az viszont tény, hogy a műhely kétségtelen létezését bizonyítják a feltárt olvadt üvegtömbök. 253 1221-ben a Csanádi egyházmegye területén működő pénzverőházról ír III. Honorius pápa. - HOMAN Bálint 1916. 458. - Ezen adat alapján Csanádon (Cenad, Románia) működő pénzverőről lehetne szó, ez azonban kétséges. 254 Hóman Bálint feltételezi, hogy Szegeden is volt pénzverőkamara, mert 1332-1340 közt szegedi kis dénárokról tettek említést a vatikáni források. - HÓMAN Bálint 1916. 458. 255 CSIFFÁRY Gergely 1998. 60-63. 88
