Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig

1917 elején beszüntette termelését. SÁGHELY1 Lajos 1938. 342. - Történetére lásd: KANTÁR, Jan 1963. 60-90.

125 1908 elején egy Petke Károly nevű jegyző sikertelen kísérletet tett a gyáralapításra. CSEREY Zoltán 1994. 766.

126 Egyetlen 1754-es adat szerint üveggyár is volt Holicson. GURMAI Mihály 1943. 32.

127 1742-ben állították a Károlyiak az üzemet, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal 1830-ig fennállt, s a helyén 1831-ben épült a kőedénygyár. A Károlyiak füzéri hutájának történetére lásd: TAKACS Béla 1966. 67.; SIKOTA Győző 1961. 21-30. A források nevezték füzéri hutának is.

128 Az Újbányán lévő pécsi püspöki huta fahiánnyal küzdött, ezért Josef Adler hutásmester 1784. júliusl-től a hosszúhetényi erdőségben kijelölt új helyen létesíthetett üvegcsűrt. 1784. év második felében már felépült az új üveghuta, amely a tengerszinttől 410-420 m magasan létesült Pusztabányán. LANG Ádám 2004. 38-39. 1786-ban, a műhelyben 4 cseh és 4 morva segéd, valamint 2 cseh inas dolgozott, a kisegítő napszámosok belföldiek voltak. HECKENAST Gusztáv 1991. 98. A telep lassan népesült be, mivel kezdetben a munkások Újbányán laktak s onnan jártak át a 3 km-re lévő Pusztabányára. A termelést nehezítette a nyersanyaghiány, amelyet messziről kellett szállítani. A hutát 1793 vagy 1794- ben vette át apjától a fia, Franz Xavér Adler. LANG Ádám 2004. 41-42. Működéséről tudunk 1794-98-ban is. MÉREI Gyula 1951. 117. - 1799. szeptemberében járt itt Kitaibel Pál. GOMBOCZ, Endre 1945.1. 458. 1802-ben az Üvegbánya telepnek 80 lakója volt, akik mind az olvasztónál találtak munkát. Az üzem 1805-ig működött. - Történetére lásd: LANG Ádám 2004. 38-46.; JEGENYÉS János 2001. Az érdekesség, hogy 1988 nyarán régészeti ásatás során feltárták Kárpáti Gábor régész vezetésével a telepet, sőt 1995-ben rekonstruálták a kemencéket, védőtetővel látták el az építményt, s a szabadtéri kiállításon látható egy ún. bajor kettős üvegolvasztó kemence.

129 1686 táján állított egy üvegcsűrt az Esterházy család, amelynek a működése a korábbi kutatás szerint a XVIII. század derekáig igazolható. PRICKLER, Harald 1973. 185. Más adatok szerint 1800-ban a lékai uradalomhoz tartozó Langeck határában az üveghuta még létezett. NÉMETH István 1984. 557. Görög Demeter (1802-1811) atlaszában Vas megye szelvényén is megtalálható.

130 1862-ben Sonnenberg József létesítette, akinek szénbányája is volt, az üzemében közszükségleti zöldes üveget készítettek, főként a közeli rohicsi ásványvíz palackozáshoz. TELKES Simon 1895. 30., 119. Ezután 1884-ben a tömeges palackgyártás végett átépítették. GERSTER Miklós 1898. 591. Ez a korszerű gáztüzelésű, kádkemencés gyár 1910-ben 59 munkást alkalmazott. Későbbi sorsáról nincs adatunk.

131 1786-ban KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 201-202. említi. 1805-ben létezéséről tudósít DEMIAN, Johann Andreas 1805. 21. Fényes Elek és Divald Kornél Hutka néven vette számba.

132 Az üvegcsűrt a Görög Demeter-féle atlasz 1801-ben készült Liptó megyét ábrázoló mappáján tűntette fel Berken István metsző. A falu lakóiról, akik szinte mindegyike vándorüvegesként járta az országot, XIX. század végi leírást közöl SZMRECSÁNYI Arisztid 1891. 21-22.; PETERCSÁK Tivadar 1981. 438.

133 A XIX. század közepén kiadott esztergomi érseki sematizmusokban szerepel Nagylehota üveghutája Ustrina Vitraria megjelöléssel.

279