Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártó helyek keletkezésének gazdaságföldrajzi okai

és Benedictus vitripar (1494) nevét ismeijük.262 Közülük 1478-ban Máté üvegesnek egy romladozó tornya állt a budai várfalon, míg a háza a Szent János utcában (ma: Színház utca) emelkedett. Bírói tisztet viselt 1479-ben.263 Egy másik mesternek, Benedictusnak 1494-ben bolthelyisége volt a Szombat-piacon264 (ma: Bécsi kapu tér).

Budára 1255 után került át Esztergomból a királyi lakóhely, s azzal egy időben a királyi pénzverő, melynek a színhelye a budai Kammerhof nevű épületben volt,265 a mai Táncsics utcában. A budai várban a Szombat-kapunál (ma Bécsi kapu) állt a kamara háza, ahol a pénzkibocsátásával kapcsolatos nemesfém- és pénzbeváltás folyt, továbbá itt állt a budai pénzverőház.266 A budai pénzverő 1526-ban is működött, munkásait az évben hol Budán, hol Visegrádon foglalkoztatták.267

Valószínű, hogy a Budánál már említett helybeli üveggyártásra utaló várbeli régészeti leletek felszínre kerülése kapcsolatba hozható a budai pénzverde működésével. Talán nem a véletlen műve, hogy a Szombat-kapunál állt a pénzverő kamara, s 1494-ben a Szombat-piac téren volt Benedictus üveges műhelye.268 Az időben a bolt és műhely egy helyütt létezett, ezért a kamarai pénzverő járulékos üzemeként létező officina vitraria helyét is a pénzverde közelében kell keresnünk. Budán a királyi udvar közelsége, az uralkodói építkezések s a kamarai pénzverde, továbbá a forgalmas piac létezése együtt teremthette meg a helybeli üvegkészítés működéit. kép. Csiszolt üvegpohár a XVI. századból sének a feltételeit.

(Déri Múzeum, Debrecen)

262 BALOGH Jolán 1985. 13.

263 ZOLNAY László 1977. 269.

264 H. GYÜRKY Katalin 1991. 22.

265 HÓMAN Bálint 1916. 458.

266 FUX Komél-HÖLGYÉNÉ ANGELOTTI Zsuzsanna 1981. 11.

267 PÉCH Antal 1884. I. 120.

268 CSIFFÁRY Gergely 1997. a. 135.

92