Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Az üveggyártó helyek keletkezésének gazdaságföldrajzi okai
Az üvegipart a különböző iparági besorolások évszázadok óta tradicionálisan az építőipari ágazatok közt tartják számon, mint a kőbányászatot vagy a téglagyártást. Kétségtelen, az építkezések nem nélkülözhették ezt az anyagot. A magyarországi üvegipar egyik legkorábbi emléke az Esztergom-Szent- királyi üvegolvasztó létezése. Esztergom legkésőbb Géza fejedelem idejében vált királyi szálláshellyé, majd a várhegy a magyar állam központjává. Az első századok királyi lakóhelyéről keveset tudunk. 1189-ben III. Béla idején a király a városban és a várban fogadta I. Frigyest, a keresztes csapatok vezetőjét. III. Béla nevéhez fűződik a négyszögű lakótorony palotává történő átépítése. Építőmesterei közt görögök, franciák, németek és magyarok voltak, akik felépítették a királyi kastélyt és átépítették 1195-től a Szent Adalbert tiszteletére emelt bazilikát. A királyi várkastély gótikus építése a XII—XIII. század fordulóján ért véget. A korai üvegleletek felszínre kerülése nem a véletlen műve. Esztergom volt I. István korától a tatárjárásig a magyarországi pénzverés elsőszámú központja. 1954—1955-ben Zolnay László Esztergom-Kovácsi területén, tehát az esztergomi pénzverők faluja helyén, a Szent Kozma és Damján tiszteletére emelt templom feltárásakor grafitos fémöntőtégely töredékére, bronz olvadékra, ,v ami a legfontosabb, korai fémöntő kemence maradványaira bukkant. Ez a fémöntő kemence a XI. század elejénél korábban működött. A régészeti megállapítások szerint a fémművesség e helyen nem csupán megelőzte a pénzverést, hanem időben túl is élte azt, amit éppen a bronz öntőtégely, valamint egyéb XIV. századi sírleletek is bizonyítanak.250 Más adatokból tudjuk, hogy Esztergom-Kovácsiban ötvösök, pénzverők laktak, akiknek a munkájához szükség volt az üvegre. Valószínű, emellett az ott folyó uralkodói építkezésekkel magyarázható az Esztergom-Szentkirályiban előkerült üvegolvasztó felállítása.251 A másik XI-XII. századi üvegolvasztót a Szatymaz határában található Jánosszállásról ismerjük, amely szintén régészeti ásatás nyomán került elő. Az üvegcsür keletkezése összefügg a közeli Szeged létezésével. Felszeged a XII. században alakult, kezdetben királynéi tulajdon és eredetileg ezért Asz- szonyfalvának nevezik a települést, s talán az itt folyó építkezéseknek szolgáltatta az üveget.252 Az üvegcsűr felépítését bizonyára a közeli forgalmas piac léte is elősegíthette. A terület a Csanádi püspökséghez tartozott, s ez 250 ZOLNAY László 1983. 127. 251 ZOLNAY László 1965. 155-157. 252 KRISTÓ Gyula 1994. 621-622. 87
