Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyar üvegkészítés a XI-XVI. században
Tormafalu A település határában középkori üveggyártó műhely működésére utaló kékes színű, hibásan fújt, alaktalan üvegcsepp, üvegsalak és üvegolvadék darabok kerültek elő egy régészeti terepbejárás során.221 Ez a Sopron megyei falu a középkortól az Esterházy család domíniumához tartozott. Barcarozsnyó A XVI. századtól ismeijük a legkorábbi erdélyi üveggyártó telepeket. Barcarozsnyó halárában már e század elején állhatott egy üveghuta, mert az adójegyzékekben a század elejétől, több ízben, így 1514-ben, 1526-ban és 1536-ban szerepel egy németül Glaser magyarul Üveges nevű család. Az üvegcsűrre utaló első adat 1573-tól ered, amikor A less andre Morosini Italus a rozs- nyói üveghutánál saját tervezésű üvegablakokat rendelt. Az üveggyártó telep még 1615. július 22-én is fennállt. Ez a műhely a brassói határszélen létesült, ahol a brassói Nagypolyána vízfolyását ma is Üvegcsűr-patakának nevezik.222 Felsőárpás 1541-ben, a szakirodalomban Felsőárpáson működő üvegcsűrt említenek223 a porumbáki uradalom területén. Olthévíz A XVI. században épült az olthévízi üveghuta. Az egykori Felső-Fehér megyében az Olt kanyarulatánál állott az unitárius Sükösd család uradalma, melynek a falvai közé tartozott Hévíz is. Az 1594—1603 közti urbáriumokban szerepel a Hévízhez tartozó majorságok és pusztahelyek sorában az olthévízi üvegcsür is.224 221 Iparrégészeti lelőhelykataszter Ü0030. 222 BINDER Pál 1994. 80-81. 223 HOFFMANN, Herbert 1972. 91.; BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 37. 224 BINDER Pál 1994. 81. 79
