Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyar üvegkészítés a XI-XVI. században
nagymennyiségű megmunkált állatcsont, valamint az említett néhány üveg- bucni a pálosok helybeli műhelyeinek alapanyaga illetőleg terméke volt.199 Besztercebánya A felvidéki nemesére feldolgozás széleskörű elterjedését jelzi, hogy Besztercebányán a XVI. században a város Szent Erzsébet kórházának ércolvasztója volt. A XÍÍI- X1V. század fordulóján Péter városbíró alapította városi kórház az Alsó-kapunál épült, s erődítve volt. 1545-ben felvett leltára szerint nem csupán kisebb nagyobb lőfegyverekkel és puskaporkészlettel rendelkezett, hanem ércolvasztóval is. A bányászok tartoztak az egyháznak drága érces köveket ajándékozni, valószínűleg a gyógyítás fizetségeként. Ez a leltár említi a fémek olvasztásához használt serpenyőket, a tüzet szító fúvókat, a desztilláló és szűrő üvegedényeket, amelyek az ún. kémlőudvarban állottak.200 Ezek szerint a kórház önálló olvasztóval, sőt ún. választó intézettel is rendelkezett. Okkal feltételezhetjük, hogy ezek ellátására saját üvegolvasztója is lehetett. Az eset különös érdekessége, hogy Besztercebánya városa bizonyára kijátszotta a királyi tiltó rendeleteket. Már Károly Róbert 1342. évi dekrétuma kötelezően előírta, hogy az aranyat és ezüstöt beolvasztás, beváltás céljából a királyi házaknak kellett leadni. Vagyonelkobzással sújtották a törvény megszegőit. Tiltották azt is, hogy bárki a kamarán kívül megvizsgáltassa, hogy hány karátos az aranya.201 Hasonlóképpen rendelkezett Zsigmond 1405. évi első dekrétuma is, amely megtiltotta a nemesércek kivitelét.202 Hiába születtek a tiltó rendeletek, azokat sorra kijátszották. A korabeli lopások megakadályozására szemléletes példa Agricola művének egyik ábrája.203 A képen egy szállítómunkás látható, aki ezüstcipót visz a hátán az ún. leűző műhelyből, s a dolgozót egy bárddal fel fegyverzett, kutyás ember kísér. Az olvasztóknál szolgáló őrszemélyzet tagjai, akiket ezüstkísérőknek neveztek külön fizetést kaptak. 199 LOVÁSZ Emese 2000. 22. 200 MAGYARY-KOSSA Gyula 1931. III. 45. 201 Magyar Törvénytár 1899. 159. 202 Magyar Törvénytár 1899. 221-222. 203 AGRICOLA, Georgius 1985. 474. 74
