Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyar üvegkészítés a XI-XVI. században
Bodony A mai Észak-Magyarországon, az Északi-középhegység területén is létesültek üvegolvasztó telepek. A mátrai üvegkészítésre utaló legkorábbi adatunk 1506-ból való, amikor Martinus de Bodon nevű személytől, azaz Bodonyi Mártontól vásároltak az egri várbeli székesegyház ablakozására üveget.188 Ebből arra következtethetünk, hogy a párád környéki üveghuták már a XV. század végén is működhettek.189 Az egri várban 1493-tól dolgozott Kismester István ezermester, aki egyaránt értett a világitó eszközök készítéséhez, de végzett ablaküvegezést is. Kismester 1506 táján halt meg, 1507-ben az özvegye folytatta a férje iparát,190 s már ő fejezte be a Szűz Mária oltár előtti ablak üvegezését.191 Az itteni üveghuta létezését fenntartással kezelik az üvegipar kutatói, mondván, hogy egyetlen évből (1506) van rá adat, továbbá csak Bodonyi Márton nevéből lehet következtetni a gyártásra, valamint ez idáig a régészeti kutatás nem igazolta Parád-Bodony térségében egy középkori üvegcsűr létezését.192 A Mátra területén fekvő Bodony és Eger között találunk más korabeli kapcsolatot is. Egy 1506-ban keletkezett oklevélből ismeijük193 Bodony, Lak, Recsk, Párád, Mátraballa környékbeli falvak első birtokosát, Verebélyi György személyét, aki ekkor már nem élt csak újból megházasodott özvegye, valamint a házasságából született két fia, akiknek gyámja Verebélyi Pál (György testvére) és egy leánya. A Verebélyi család Heves megyei szereplése és rangemelkedése Nagylucsei Dóczi Orbán egri püspökké történő kinevezésével kezdődik 1486 októberében. Ekkor került Egerbe a fent említett Verebélyi György testvére, Simon, aki átvette a vámagy tisztségét. 1487 elején már a püspökség vagyonkezelője, s e tiszténél fogva Heves vármegye alispánja. Verebélyi Simon egri szolgálata éveiben megjelennek az ő testvérei - György és Pál — is az egri püspök környezetében. György a püspökség egyik legnagyobb tizedbérlője a pásztói körzetben. Testvére, Pál külhonban tanult papként rövidesen az egri káptalan tagja lett. Verebélyi Simon 1493 nyarán meghalt, az egri várban temették el, s innen került elő a süttői vörös márványból faragott reneszánsz sírköve.194 188 DÉTSHY Mihály 1964. 152. 189 KOVÁCS Béla 1969. 205.; VERES László 1989. b. 79.; ZOLNAY László 1977. 270. 190 ZOLNAY László 1977. 269. 191 KOVÁCS Béla 1987. 94. 192 CSIFFÁRY Gergely 1998. 65. 193 MÓL. Dl. 21563. számú oklevél. 194 CSIFFÁRY Gergcly-Cs. SCHWALM Edit 2000. 21. 71
