Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyar üvegkészítés a XI-XVI. században
2. Szerencsés esetben a régészeti leletek alapján igazolható műhely működését a szórványosan fennmaradt írott források, okleveles anyag is kiegészítheti, melyből kideríthető ki és mikor állíthatta és használta a telepet. 3. Még szerencsésebb esetben a régészeti tárgyi bizonyítékokat a műhely létezésére vonatkozó alapítási okmányok, hutaleltárak, s egyéb a működését alátámasztó történeti források adatai együttesen képezik. 4. A legoptimálisabb helyzetben a fenti régészeti és történeti írott források mellett rendelkezésre álló bizonyítékokat üvegipari anyagvizsgálatok eredményei teszik teljessé. A következőkben számba vesszük a középkori üveggyártó iparunkra található régészeti és történeti adatokat. Előre kell bocsátanunk, hogy az újabb régészeti kutatások eredményeinek az ismeretében megállapítható, hogy a hazai üveggyártás kezdetei 200-250 évvel korábbiak, mint azt eddig az írott forrásokból bizonyítani lehetett. Esztergom-Szentkirály A hazai üveggyártás egyik legelső bizonyítéka került elő az Esztergom határában lévő Szentkirályról, ahol XII-XIII. századi rétegből az üvegolvasztás emlékei váltak ismertté.137 Az üveggyártó műhelyt 1966-ban ásatás során sikerült megtalálni a Bottyán-tó vizét levezető patak és a Duna part között. Az Árpád-kori olvasztót üvegcipó és opak üveggyöngyök felszínre került darabjai jelezték.138 A leletek felszínre kerülése nem a véletlen müve. Esztergom volt I. István korától a tatárjárásig a magyarországi pénzverés központja. 1954—55-ben Zolnay László Esztergom-Kovácsi területén, tehát az esztergomi pénzverők faluja helyén, a Szent Kozma és Damján tiszteletére emelt templom feltárásakor grafltos fémöntőtégely töredékére, bronz olvadékra, s ami a legfontosabb, korai fémöntő kemence maradványaira bukkant. Ez a fémöntő kemence a XI. század elejénél korábban működött. A régészeti megállapítások szerint a fémművesség e helyen nem csupán megelőzte a pénzverést, hanem időben túl is élte azt, amit éppen a bronz öntőtégely, valamint XIV. századi sírleletek is bizonyítanak.139 137 SZÉKELY György 1984. II. 1074.; KRISTÓ Gyula 1994. 704. 138 Iparrégészeti lelőhelykataszter Ü0008. 139 ZOLNAY László 1965. 155-157. 60
