Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Bevezetés

BEVEZETÉS

Néha napszámosoknak hívják őket,

Néha pedig költőnek mondjátok,

Noha nem több egyik a másiknál,

Lassan egyformán elfogy a vérük,

Ok maguk is átlátszóvá lesznek,

Ragyogó, nagy kristályablakok,

A belőletek épülő jövendőn.

(József Attila: Üvegöntök)

Gazdaságtörténeti vizsgálódásaim során, mintegy tizenöt évvel ezelőtt fordult a figyelmem a régi Magyarország üvegiparának a kutatása felé. Az elmúlt években több tanulmányom jelent meg a szűkebb Heves megye, így a Mátra- és a Bükk hegységi üvegcsűrök múltjáról, a hazai üveggyártás kezdeteiről, az üveghutáknak a gyáriparrá való átalakulásáról.1 A Pannon Enciklopédia Magyar ipar- és technikatörténet című kötetben még korábban megkíséreltem, hogy röviden összefoglaljam az iparág hazai múltját. Ilyen előzmények és előmunkálatok után adódott az ötlet, hogy fel kellene dolgozni 1920-ig a magyar gazdaságtörténetben eléggé marginálisan kezelt üvegipar történetét.

Az anyaggyűjtés évei alatt létrejött egy több mint háromszáz tételből álló, hosszabb-rövidebb ideig működő üveghutát, üveggyárat felölelő adatbázis, mely a történelmi Magyarország 1920 előtt létesült üvegipari objektumait tartalmazta. Ez az adattár számba veszi a tervezett és soha fel nem épült üzemeket, metszőintézeteket, s az adatokkal igazolható egykori üveggyártó telepeket is. Ez az adatbázis tartalmazza a történelem, a régészet, a földrajz, néprajz és más tudományok területeiről összegyűjtött információkat, mely lehetővé tette, hogy az egész történelmi Magyarországra kiterjedően vizsgálhassam az iparág múltját.

1 A szerzőnek lásd e témában megjelent írásait: CSIFFÁRY Gergely 1994. 31-67., 1995. 128-145., 1996. b. 115-167., 1997. a. 125-153., 1998.55-121., 1999. b. 110-117., 189-193., 262-267., 2002. 71-74., 2003. 118-136.

5