Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Az avar üvegipar létezésének kérdéséről
vasztókban és kovácsműhelyekben dolgoztak fel. Gömöri János kutatásaiból tudjuk, hogy 2000. év végén a mai ország területén 382 avar kori és Árpád-kori vasipari lelőhely ismert. A jegyzékben számba vették valamennyi vasércelőfordulást (9), vaskohót vagy kohótöredéket (73), kovácsműhelyt vagy kovácsszerszámot (96) és vassalak-lelőhelyet (203), amelyeket régészeti ásatás és terepbejárás során vagy múzeumokban őrzött adatolt tárgyak alapján ismerünk. Az összes eddig ismert hazai vasipari lelőhely 7%-a avar kori. Szám szerint 25 avar kori vasipar emlékét őrző lelőhelyről tudunk. Végső soron az összes vasipari lelőhely közül a kohók 13,7%-a, a kovácsműhelyek 8,3%-a, s a vassalak-lelőhelyek 3,4%-a avar kori. A vassalak-lelőhelyekről tudni kell, hogy olyan lelőhelyet takarnak, amelyekről régészeti ásatás híján még nem dönthető el, vajon a salak kovácsolásából vagy vasolvasztásból származik-e?90 A korai középkori vaskohászatban az olvasztáshoz porózus ércnél 6-7 óra, tömörebb ércnél átlag 8-12 órányi tüzelés kellett, hogy a faszéntüzelésű olvasztókban a vas olvadásához szükséges 1100-1200 °C-t elérjék. Végül is ez a hőmérséklet épp elegendő ahhoz, hogy üveget lehessen olvasztani. Visszatérve az avar ötvösiparhoz, az avar sírokból előkerült ékszerek közt kő- és üvegberakásos darabok is előkerültek. Az ókorban és a középkorban végig megvolt a kövek óvó, üdvöt hozó, mérget megsemmisítő erejébe vetett hit, s ebből következően a népvándorláskor népeihez is el kellett jutni ezen ismeretnek.91 Az avar sírok jellemző ékszerfajtája a nyakfuzérből származó szemes gyöngy. E gyöngytípus használatának a divatja több ezer éves múltra tekinthet vissza, és ez a neki tulajdonított rontó pillantás elleni bajelhárító, mágikus erőkbe vetett hittel magyarázható. E gyöngytípus féldrágakőből csiszolt példányaik (ónix, achát, hegyikristály, almandin, gránát, borostyánkő stb.) üvegutánzatait már a kelta műhelyek is készítették. Az i. e. I. évezredben az egyiptomi, föníciai és kínai üveggyártó központokból eredeztethető széles körű eltetjedésük. Az i. e. I. évezred második felében Közép-Európában, a Földközi-tenger térségében és Dél-Oroszországban e gyöngyök sokféle változata került kereskedelmi forgalomba. A kelták hanyatlása után a Nyugatrómai Birodalom összeomlását követően ezeket az üveggyöngyöket a Raj na-vidékén készítették. Az üvegből való színes gyöngyök típusába tartozó szemes gyöngyök használatának 90 Vő. GÖMÖRI János 2000. 91 LÁSZLÓ Gyula 1974. 77. 43
