Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártó ipar emlékei a Pannon térségben

lepülések az egykori Pannónia területén, ahol a római kori üveggyártás kétségtelen bizonyítékai előkerültek.

Marcus Aurelius alatt (161-180), majd uralkodása után a keletiek magukkal hozták az üvegfeldolgozás ismeretét. Kimagasló csúcsot jelentett Severus Alexander császár uralkodása (222-235), amikor Intercisában (Dunaújváros) és Gorsiumban (Tác) is a ritka, más provinciákban alig ismert jellegzetesen keleti, nagy technikai tudást kívánó üvegkelyheket gyártották. A germániai üveg még a III. században is előfordul, de a IV. században már alig akad. A III—IV. század során a keleti kereskedelem és a fennálló kapcsolatok alakították jobbára Pannónia üvegművességét. A régészeti leletössze- fuggések értékelése alapján a helyi provinciális üveggyártás még az V. század első felében is nyomon kísérhető Pannóniában.70

Pannónia római üvegei között csiszolt és sima üvegedény, illatszertartó, füles korsó, ivópohár, csésze, sőt még üveg cucli is található. A legdíszesebb vázákat üvegfonalas díszítményekkel látták el. Ismerték már az öntött ablaküveget is. A budapesti Kiscelli utcai ásatásokból került az aquincumi múzeumba egy 40x40 cm-es, zöldes árnyalatú üvegtábla.

Az i. sz. 405-ben Aurelius Prudentius Clemens római költő mártír himnuszában leíija a római Szent Pál templom többszínű, üvegekkel kirakott ablaktábláit. Ez esetben nem üvegfestészetről van szó, hanem keretbe foglalt színes üvegdarabokból készített mozaikról. Pannóniában több helyen tártak fel színes üvegből készült mozaikot (Aquincum, Nemesvámos-Balácapuszta).

A Kárpát-medencében a római hadak 106-ban legyőzték a dákokat, s ezzel Dacia - a későbbi Erdély és Olthénia területe - a római birodalom része lett. A romanizált Dacia területén a Hunyad megyei Újvárhelyen végzett régészeti ásatás során vas- és bronzfeldolgozó műhelyek mellett egy üvegolvasztóra is rátaláltak. Ezt nem csupán a felszínre hozott 89 cm hosszú üvegfúvó pipa igazolta, hanem az előkerült olvasztókemence töredéke is. Ennek belső falán a használat során mintegy 1-1,5 cm vastag üvegolvadék réteg rakódott le, s a lelőhelyen felszínre hoztak egy sárgás-zöldes üvegrögöt, is.71

Erdély területén még egy római kori üvegkészítő műhely léte feltételezhető Apulum (Gyulafehérvár) területén. A régészeti ásatás során nagyszámú

70 BARKÓCZI László 1990. 151.

71 BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 23-24. - A feltárást végző régészek a Romániában divatos dákó—román kontinuitás téves elmélete alapján, e műhelyt dák emlékként tartják számon.

36