Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - Szakkifejezések magyarázata

míg az anyag meg nem szilárdult. A korong alak után nevezték el a német üvegfúvók ezt az üveget holdüvegnek, Mondglas-nak. Ebből a korongból vágtak ki a hűtés után a négyszögletes táblákat. Az így készült üveg igen fényes, s mivel puha állapotban nem érintkezett szilárd testtel, ezért igen vékony. Ezzel az eljárással csak kis táblákat lehetett készíteni, s ezekből több tett ki egy Schok-nyi (kb. 0,75 m2) felületet. Hasonló módon állították elő az ólomkeretbe foglalható ablakkarika üvegeket vagy ablakszemeket. Ilyenkor nem készítettek nagy átmérőjű korongot, és így az vastagabb is maradt, nem vágták le négyszögletesre, hanem meghagyták kerek formában, s így hozták forgalomba.

Butzenscheibe A ~ német szó, a jelentése ökörszem-üveg. A forrásokban ablaküveg karika, tányérkarika fogalmát takarja.

Cassius bíbor A ~ a bíborszín a bíborcsiga által termelt festék, s mintegy 12 000 csigából nyertek 1,4 g bíborfestéket. Ez a festék volt az ókori görögök, rómaiak és az egyiptomiak legszebb és legdrágább festéke, egyben a hatalom szimbóluma. A ~ nevét Cassius Gaius Longinus római politikusról, Julius Caesar egyik gyilkosáról kapta.

Cementálás Az arany és ezüst szétvélasztásának egyik régi eljárása. A lényege az, hogy vékony bádoggá nyújtott vagy darává aprított fémet 1 rész konyhasó, 1 rész pörkölt vasgálic és 4 rész téglapor keverékébe ágyazva 24—36 óráig enyhe hőnek vetik alá. A művelet során ezüst- klorid keletkezik, amely megömölvén a cementporba szivárog, és a színarany visszamarad.

Cementező mű Az arany és ezüst szétválasztására emelt műhely neve. (Lásd: cementálás)

Cseh üveg A kalcium-kálium, más néven ~t, mely színtelenebb és csiszolásra is alkalmasabb volt a korábbi üvegnél, az írásos források szerint 1711-ben állították elő.

Csipkeüveg A magas fehér zománcfestésű díszítésből Párádon az 1920-30- as évekre kifejlődik az ún. ~ típus, melyet magas, fehér zománcfestésű csipkemotívumokkal - több tárgyat halasi csipkék után festettek — díszített, főleg kobaltkék üvegtesten alkalmazták.

Diatretikus üveg Nevezik hálós üvegnek is. A római üvegművesség egyik csúcspontját jelentette az i. sz. III. században. Ezeknek a harang alakú kelyheknek és csészéknek nem volt talpuk, s 5—10 mm távolságban az edénytestet egy szinten üvegből készült színes, törékeny, finoman csiszolt háló fogta körül. Magyarországon Pantocsek Leo készített 1866-ban ~ et.

311