Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Az üveggyártó ipar emlékei a Pannon térségben
A római kultúrával együtt terjedt el az üveg használata és az üvegműves- ség ismerete a provinciákban. Az időszámításunk kezdete előtti években a Kárpát-medence Dunától nyugatra eső területe az Alpok aljáig a Pannóniának nevezett római provinciaként a világbirodalom része lett, s maradt is négyszáz éven át. Pannónia birtokbavétele után mintegy jó száz évvel a rómaiak elfoglalták Dáciát (Erdélyt), amit kétszáz évig sem tartottak megszállva, mert i. sz. 271-ben kiürítették a tartományt. A hazai római kori üvegleletek magas fokú római üvegkultúráról tanúskodnak, s a földből előkerült üvegtárgyak sorát őrzik a Magyar Nemzeti Múzeum, az Aquincumi Múzeum, és a vidéki múzeumaink (Dunaújváros, Győr, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Szombathely) és más városaink gyűjteményei. A magyar üvegipar kutatói közül Sághelyi Lajos a római kori leletek értékelésekor nem különösebben foglalkozik a pannóniai üveggyártás lehetőségeivel. Az üvegipar múltjának a kutatói közül Katona Imre51 és Borsos Béla elsősorban csak a kezdetleges, szürkés vagy kékeszöldes elszíneződésű tárgyakról feltételezik, hogy azok esetleg pannóniai huták termékei lennének, míg a kvalitásos, tökéletes kivitelű edények esetében nem is mertek gondolni azok provinciái készítésének a lehetőségére. Borsos a pannóniai légiós táborhelyek környékén, kiváltképp Aquincumban és Brigetioban feltételezi, hogy „vállalkozóvá lett veteránok” üvegkészítésre adták volna a fejüket.52 Pannónia római kori üveggyártása kapcsán a legújabb kutatások alapját az a gondolat képezi, hogy általában könnyebb volt az üveget helyben előállítani, mint nagy távolságból odaszállítani. A szállítás során - még a XVIII-XIX. században is — bárhogyan is csomagolták az üveget, a termékek 5-8 %-a sérült, összetört. Arról nem beszélve, hogy a nagy távolságú szállítás az amúgy sem olcsó üvegáruk árát tovább növelte. Pannóniában legkorábban az I. században, a provincia elfoglalása után a hódító katonaság és az őket követő civil lakosság igényeinek a kielégítésére más importáruk — kerámia, fém edények - mellett az üveg is megjelenik a településeken és a temetkezések mellékletei közt. Hamarosan a helybeli előkelők körében is terjed a római életforma, s így ők is az importáruk vásárlói lesznek. Az üvegtárgyak legelőször a provincia nyugati területein terjednek 51 KATONA Imre 1983. a. 162. 52 BORSOS Béla 1974. 27-28. - Egy III. század első felében készült Camuntum-i (ma: Deutsch-Altenburg, Ausztriában) felirat utal először a pannóniai üveggyártásra. A felirat egy légiós katonát említ, aki üvegtáblákat készített. - BARKÓCZI László 1988. 27. 30
