Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
tés színhelye ismert, amely egykor a Pálihálás-puszta előtt a patak partján volt. - MÉSZÁROS Gyula 1986. 297. - A veszprémi múzeumnak ajándékoztak a porvai üveghutában készült tárgyakat. NÉMETH István 1984. 666. 244 1785-ben a tükörgyártó fabrikát Michael Hummel állította fel, s 1786-tól termelt is. 1786- ban 42 alkalmazott közt 17 napszámos és 7 árvagyerek dolgozott a Nümbergtől hívott mestereken kívül. A tükörnek való üveget a csehországi Birgsteinből, míg az ónfóliát Nümbergből vásárolták. NÉMETH Györgyi 1989. 32-35. 1810-ben még létezett. SÁGHELYI Lajos 1938. 228. 245 1785-ben a tükörgyártó fabrikát Johann Georg Rudolf és társai alapították, tőlük 1787-ben Johann Georg Bimstingel vette át a vezetést. 1785-ben 4 fővel, két év múlva 15 munkással termelt. A tükörnek való üveget a csehországi Birgsteinből, az ónfóliát Bécsben vásárolták. A ráfizetéses vállalkozás rövidesen megszűnt. - NÉMETH Györgyi 1989. 32-33. 246 A galonyai üvegcsűrt 1814-ben vette bérbe br. Kemény Simonnétól Poltzer Antal kolozsvári üveges, aki a következő évben hamuzsírfőző telep felállítását javasolta a városnak, amit nem fogadtak el. B. NAGY Margit 1977. 237. - Galonya tanyacsoport 1913-ben Ratosnya községhez tartozott. Helységnévtár 1913. 210. 247 1698-ban II. Rákóczi Ferenc állíttatta fel az üveghutát. A huta első mestere Hutnik Tamás a makovicai uradalomból jött néhány szakmunkással. Kezdetben pincetokba való palackot, ablaküveg karikát gyártottak. 1730-tól táblaüveggyártó kemencéje is volt az üzemnek. A Rákóczi által alapított óhutai üvegkészítő műhely története 1758-ban lezárult. Elpusztultak a környék erdei és 5 km távol Újhután folytatták a gyártást. 1851 -ben a regéci huta 3 településből állt a folytonos vándorlás következtében, így Ohuta, Közép- és Újhuta telepekből. A regéci üveggyártás 1916-ban befejeződött. - Történetére lásd: TAKÁCS Béla 1966. 14-59. 248 1790-től létezett itt üvegolvasztó, miután Újhuta környéki erdők megritkultak a kamarai uradalom üvegcsűije a harmadik helyen folytatta tovább az üveggyártást 1834-ig. Miután itt megszűnt a termelés, az üzem áttelepült a Répáshutához tartozó Gyertyánvölgybe. - Történetére lásd: VERES László 1978. 31-32.; 1984. 21-32.; 1995. 38-A0. 249 1834-ben a répáshutai üvegolvasztó erdők híján áttelepült ide, ahol 1897-ig termelt. 1834- ben Schir József megvásárolta a répáshutai üzemet és felszerelését, s a koronauradalomtól bérelt területre telepítette át, Répáshutától 2 km távolságra. A tulajdonos fejlesztései révén először kezdtek a Bükk hegységi huták történetében csiszolt, metszett és vésett díszítésű üvegeket gyártani. A gyertyánvölgyi üvegcsűrt feltünteti Felsőtárkány 1841-es térképe Sir Hutája elnevezés alatt. HML. XV-4 Térképtár. Érs. 68. - Schir halála után, 1865- ben Schusselka Gusztáv vásárolta meg az üzemet, aki a vállalat csődbejutásáig, 1897-ig irányította a termelést. BAZML. Cégbírósági iratok VII-1/d. Ce. 98. - Történetére lásd: VERES László 1978. 32-38; 1995. 40-55.; KATONA Imre 1983. 266-34. 250 Fűrészt 1732-ben említik hutájával. SZVIRCSEK Ferenc 1982. 53. A divényi uradalomhoz tartozó Tresztye-patak völgyében lévő fűrész településen az üveghuta 1771-ig állt fenn, amikor már csak pár embernek adott munkát. A megszűnő officina helyett, attól 6-8 km távol ekkor kezdték felépíteni Divényoroszi-Alsóbzova üvegcsűijét. CSIFFÁRY Gergely 1996. b. 119. Fűrészt nevezik szlovákul Pila néven is a források. 251 1806-1808 közt már létezett Kokován a gr. Forgách család üveghutája. BARTHOLO- MAEIDES, Ladislaus 1992. 222., amely üvegpoharakat és vázákat állított elő. 1820-as 292
