Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig

kutatások eredményeit CSIFFÁRY Gergely 1998. 89-103. és CSIFFÁRY Gergely-CS. SCHWALM Edit 2001. 56-61. munkák tartalmazzák.

235 1985-ben régészeti feltárás során Pásztó város mai belterületén kerültek napvilágra, a XII-XIII. századi bencés apátság üvegolvasztó telepének a maradványai. VALTER Ilona 1986. 72-73. Az üvegcsűr helyreállított maradványai szabadtéri kiállítóhelyként megtekinthetők. - Történetére lásd: VALTER Ilona 1996. 391-400.; VALTER Ilona 2002.425-435.; CSIFFÁRY Gergely 1998. 62-63.

236 Az üveghutát Jány Ferenc pécsváradi apát alapította, valószínűleg 1698-ben. Az üvegcsűr a várostól E-ra a Réka-völgyben, a Dűlőköves-árok nevű völgy melléktorkolatánál épült. A hutahelyet Jáger Viktor geológus hallgató fedezte fel 2003 őszén, s a helyet azonosította ifj. Lang Ádám (Pécs) kutató is. A huta környékén karcolt és rátett fonaldíszes üvegdarabok, kerámia töredékek kerültek elő. A műhely uradalmi kezelés alatt állt. A működése az iratokból 1702-ig, az alapító apát haláláig követhető. Ifj. Lang Ádám (Pécs) kutató, 2004. február 13-i levelében küldött adatait ezúton is köszönöm. E műhely létezését időhatárok nélkül említi VERES László 1989. a. 27.

237 1791-ben az Esterházy grófok birtokán létesült egy újabb üvegcsűr, amely 1816-ig állt fenn. Attól kezdve munkásai a Bakonybél határában nyitott ún. somhegyi üvegolvasztóba jártak munkába. - Történetére lásd: ERI István 1966. 155-157.

238 1858-ban említik a Hont megyei Pilsen létező üveghutáját. HORNYANSKY, Victor 1858. 153.

239 1792-ben létezett Pesten egy tükörgyártó fabrika, amely feltehetően rövid ideig működött. HORVÁTH Mihály 1841. 318.; SÁGHELYI Lajos 1938. 184.

240 1703-ban a pesti pálos rendház maróti birtokához tartozó szentléleki pusztán üveghutát állított a Hutás András üveges mesterrel kötött szerződés alapján. Az üvegcsűrben ablaküveget, palackot és pincetokba való üveget állítottak elő zöldes színű üvegből 1739-ig. A pesti pálosok telepítették be a falut felvidékről hozott szlovákokkal, akik a XVIII. század elején Komárom megyéből és Szelestyéről költöztek be. SIRACZKY, Jan 1963. 13. Sághelyi Lajosnál olvashatunk a pálosok dömsödi olvasztójáról. SÁGHELYI Lajos 1938. 192., amely feltétlenül elírás, 1724-ben a Szentlélek-Marót-Dömös háromszögben létezett hutáról van pontosan szó a pesti árszabásban. - Történetére lásd: PROKOPP Gyula 1974. 212-219.; BÉL Mátyás 2001. 93.; ZOLNAY László 1957. 30.

241 1856-ban létezett az üzem. NÉMETH István 1984. 557. 1878-ban, azt jelentette a pécsi kereskedelmi és iparkamara, hogy a Mendel és Wiener cég Siemens-féle kemencével felszerelt gyára megszűnt. TELKES Simon 1895. 77.

242 1932-ben egy amatőr régészeti ásatás során a pomázi határban, a Nagykovácsi pusztán egy középkori üveghuta maradványaira, üvegcserép törmelékre és olvadt üvegrögökre bukkantak. SÁGHELYI Lajos 1938. 76. azóta is fenntartásokkal kezeli a szakirodalom. 1996- ban végzett régészeti kutatások során a Nagykovácsi pusztán újabb, most már hiteles ásatás történt, amely megerősíti, hogy a XIV. században üveghuta létezett a területen. ÁSZTAI Bálint-SZABÓ Beatrix 1998. 750-751. -Iparrégészeti lelőhelykataszter Ü0021. - Az üvegipar történetével foglalkozó szakirodalomban a szerzők mindezidáig Pilisszentkereszt területén lokalizálták a Pomáz határában létesült műhelyt.

243 A község határában, az Üveghuta árok és a Hódosér vízfolyás találkozásánál újkori üveggyártó műhely nyomait észlelték a helyszíni terepbejárások során először még 1903-ban, majd később 1962-ben. Iparrégészeti lelőhelykataszter Ü0022. - A porvai hamuzsírkészí291