Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
1895. 75. Valószínű, felszámolása még 1884-ben történt, amikor az egész község egy hatalmas tűzvészben leégett. BOROVSZKY Samu 1903. 77. A forrásokban az üveghuta Klak, Újlehota neveken szerepel. 170 1780 után létesített a zabolai Mikes család itt üvegcsűrt, a Nagy Bodza patak mellett, amely Glashütte Kraszna felirattal olvasható a József-kori felmérés térképén. BINDER Pál 1994. 82. 1854 nyarán gr. Mikes Bence új gyárat építtetett, ahol megkezdte a közönséges öblösüveg-gyártást, amelyet szentmargitai üveggyárnak neveztek, miután itt 1856- ban az ő tiszteletére kápolna épült. - L. A., 1856. 3. - A gyár 1871-ben 80 munkással dolgozott. ORBÁN Balázs 1871. VI. 81. 1886-ban a vállalat tönkrement, bezárták. CSEREY Zoltán 1994. 75. A forrásokban szerepel Krászna, Bodzaforduló, Szentmargita nevek alatt. 171 1840-ben létesítette az üzemet Biedermann Ottó és Biedermann Rudolf. TELKES Simon 1895. 76. 1853-ban is működött. 1860-65 közt Spitzer Sámuel bérletében Beczefa néven, NÉMETH István 1984. 556.; HAHNENKAMP, Hans 1986. 111. Az 1876. évi iparkamarai jelentés szerint két olvasztó és egy nyújtókemence mellett 195 munkással termelt. 1882-es jelentés szerint metszett üveg készleteket is gyártott. TELKES Simon 1895. 76-77. 1889-ben szűnt meg, utolsó bérlője Wohlheim Bódog volt. NÉMETH István 1984. 556., 579. A XIX. századi forrásokban Lukafa, Beczefa neveken szerepel. 172 1869-ben kezdett termelni Pock Jenő bártfai üveggyáros alapította Málnapatak határában a farkasvölgyi (volkovói) üveggyár. 1910-ig a Pock családé az üzem, akkor Fehér Mór és Fia cég vette meg. Az üzem 1924-es megszűnéséig síküveget, tükröt gyártott. - Történetére lásd: SZVIRCSEK Ferenc 1982. 89-90. és 1983. 213-228. 173 1868-ban alapította a gyárat az Első Magyar Üveggyár Rt, azt 1878-ban a Kossuch János cég vette meg, amely itt öblös-, csiszolt- és színtelen üveget állított elő. 1900-ban megvásárolta a telepet Pock Jenő, aki a gyár közelében 1907-ben felépítette a Hámor II. néven az új üveggyártelepet, ahol síküveget készítettek. Pock Jenő a vállalatot 1917-ig üzemeltette, majd eladta. 1920 után a gyár tovább fennállt, az 1948-as csehszlovákiai államosításig. - Történetére lásd: SZVIRCSEK Ferenc 1999. 22. és 1982. 90-91. 174 1907-ben építette Pock Jenő a már 1900-ban megvásárolt Málnapatak-Hámor I. üveggyár közelében. A vállalatot 1914-18 közt bezárták. SZVIRCSEK Ferenc 1989. 22. 175 A jópataki üvegcsűrt 1820 táján létesítették. Annál is inkább, miután 1828-ban megjelent névtárban olvasható Dobri Potok Fabri[ca] vitraria bizonyítja létezését. NAGY, Ludo- vicus 1828. I. 214. A korábbi zavarokat az okozta, hogy Málnapatak határában összesen 7 üvegipari létesítményt állítottak fel a XIX. században. 176 1907-ben alapították táblaüveggyárát a Kolléner Testvérek. A nagy teljesítményű üzem évi 150 vagon árut termelt, 200 munkással. A vasutak számára gyártotta a vastag soling üveget a vagonablakokba, s épület üvegablakokat állított elő. BOROVSZKY Samu 1911. 222. 1920 után bekövetkezett gazdasági válság hatására 1924-ben bezárták az üzemet. - Történetére lásd: SZVIRCSEK Ferenc 1982. 92. és 1999. 22. 177 1820-ban kezdett el termelni a gyár. TELKES Simon 1895. 50.; SZVIRCSEK Ferenc 1982. 86-87.;1974. 114. Folyamatos működését az 1820-as években megerősíti Ludo- vicus Nagy statisztikája, amely szerint 1827-ben már 168 fő lakott itt. 1891-ben a Kossuch János cég bérletében működött. A vasúttól távol épült, egy kemencével működő, fatüzelésű üzem 1895-ig termelt. - Történetére lásd: SZVIRCSEK Ferenc 1982. 86-87.; 1974. 114., 116., 123.; 1999. 21. 284
