Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
biekkel szemben más kutatók csupán 1747-re datálják létesítését. BUNTA Magda- KATONA Imre 1983. 73. 1793-ban működő huták közt említi BLASKOVITS József 1793. 18. A műhelyt 1796. július 17-én felkereste Kitaibel Pál is. GOMBOCZ, Endre 1945. I. 78-80. Létezéséről ír 1809-ben SZIRMAY Antal 1809. I. 25. 1826-ban a csehországihoz hasonló üvegeket készítenek és köszörülnek. DERCSÉNYI János 1826. 75. 73 1718 novemberében Felix atya a Vörös Kolostor procurátora kérvényezte a megyénél, hogy a Lessnicz falu szomszédságában már felhagyott üvegműhelyt működtetni kívánja, ezért a szokásos adók alól mentesítsék. Szepes Megyei Levéltár, Lőcse. Közgyűlési iratok. 1718. N° 38. A XVIII. századi működése valószínűsíthető, miután az 1913-as helységnév- tárban szerepel Erdős (Lesnie) falu külterülete Erdőshuta néven szerepel. Flelységnévtár 1913. 532. 74 1785-ben gr. Károlyi Antal üzemében 10 segédből 7 külföldi volt. HECKENAST Gusztáv 1991. 98. 1817-ben még termelt a Károlyiak közönséges üveget gyártó műhelye. MÉREI Gyula 1951. 119. 75 1786-ban KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 603, 1819-ben MAGDA Pál 1819. 361. működőnek tartja Richwald néven. 76 1832-ben már termelt Marienthalban Joseph Lobmeyer üvegfabrikája. HOBLIK Márton 1832. 11. 1836-tól kezdték el gyártani, az angol találmány szerint készült préselt üvegeket. SAGHELYI Lajos 1938. 298. A következő évtől a tulajdonos bécsi üzletében árusította a gyár termékeit. FUTÓ Mihály 1944. 225. 1845-ben kristályüveget, ékes lámpáit a bécsi iparmű-kiállításon mutatta be. Hetilap 1845. 463. 1896-ban 50, 1900-ban 70 munkással termelt. 1917-ben csökkentett termeléssel, de még működött. A gyár 1920 utáni sorsára nincs adatunk. SÁGHELYI Lajos 1938. 342. A forrásokban: Máriavölgy és Eszék üveggyáraként szerepel. 77 1641-ben készült összeírás szerint a Rákóczi család makovicai uradalmában a régi üveghuta helyett újat építenek, amelyben három kemence volt, s a hutások bérelték. TAKATS Sándor 1907. 634. 1683-ban említik Sztebnik-Hutta néven TÓTH Sándor 1909. I. 390. 1803. június 21-én járt itt Kitaibel Pál. GOMBOCZ, Endre 1945. 2. 773. 1863-ban még, mint Erdődy György gr. üzemét létezőként említik. TÓTH Sándor 1912. III. 494. - A forrásokban zborói, makovicai vagy Sztebnyikhuta néven is szerepel. - Történetére lásd: DIVALD Koméi 1912. 366-367.; VERES László 1989. b. 63. és 1991. 36.; KANTÁR, Jan 1963. 60-90. 78 1870-ben létesítette Balázsi Lajos a verespataki üvegcsűrt. TELKES Simon 1895. 78. Az Esztelnek határában álló Veresvíz huta a rossz közlekedés, a hiányos felszerelés s a határ közelsége miatt a magyar-román vámháború alatt 1886-ban megszűnt. CSEREY Zoltán 1994. 75. 79 Az egykori Szentkirály falu területén kovácsműhelyből származó kohó salak, mellette ezüstolvadék került elő tégelyben, s egy üvegcipó. A műhely korát II. István (1116-31) és II. Béla (1131-41) pénzei datálták. GÖMÖRI János 2000. 66. 1954-55-ben az Esztergom- Szentkirály területén végzett ásatás során XII—XIII. századi rétegből üvegolvasztó emlékei kerültek elő. SZÉKELY György 1984. II. 1074.; KRISTÓ Gyula 1994. 704. 80 Az Első Magyar Üveggyár Rt. 1895-ben kezdte meg a Strázsahegy tövében (ma: Eszter- gom-Tábor területe), a helyben található tiszta homok előfordulás közelében üveggyárának építését, de a termelést soha meg nem indították, az épületek egy része más célt szolgálva ugyan, de még az 1970-es években is állt. PROKOPP Gyula 1974. 219. 273
