Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
53 1760 tavaszán kezdődött itt az üveggyártás, a veszprémi püspök üveghutájában, Adler Ferdinánd hutás mester irányítása alatt. 1771-ben 242 fő élt a telepen. 1787-ben 12 munkást alkalmaztak a gyártásnál. Az üvegolvasztóban fehér és zöld üveget, kerek ablaküveget készítettek. 1796-ban szűnt meg, mert a fa közvetlen értékesítése jövedelmezőbbnek tűnt a püspökség számára. - Történetére lásd: ERI István 1966. 151-153. 54 Az üveghuta alapítását 1807-re tette TELKES Simon 1895. 37.; SÁGHELYI Lajos 1938. 291-300.; FUTÓ Mihály 1944. 153. 1828-ban, 10 házban 103 lakosa volt. NAGY, Ludo- vicus 1828. I. 154. Ezt tekintette a cég alapításának Záhn János György is, aki 1833-ban a vállalatot kibővítette, amikor a Rimakokova-Farkasvölgyi üzem felszerelését 1834-ben ide áthozta. SZVIRCSEK Ferenc 1999. 23. Záhn János György halála (1873) után örökösei a Bolváry-Zahn testvérek a gyárat eladták 1893-ban Dapsy Viktornak, majd 1895-ben az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt., 1897-ben Novek Emil, Friedrich Ede és Kuller József vásárolta meg. - Történetére lásd: VÁLKAI Imre 1858. 294-295.;SZVIRCSEK Ferenc 1982. 71-81.;PROKOPP Gyula 1983. 174-176. ; ZILÁK, Jan 1993. c. 176-183. Az üvegipari irodalomban általánosan zlatnói üveggyárnak ismerik, olykor Csehbrezó, Kisaranyos néven szerepel. 55 1786-ban említi egyszer az üzemet. KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 93. 56 1786-ban Dubowa néven írtak róla. KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 133. 57 1735-ben létesített gr. Pálffy Pál kamarai elnök egy üveghutát Újbányától 20 mérföldre. TAKATS Sándor 1907. 634-635. A szakirodalomban eddig ezt lokalizálni nem próbálták. A 20 magyar mérföld 220 km, s a huta feltehetően a Pálfíyak vöröskői vára közelében létesült. 1786-ban Hutti néven említi KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 247. 1793- ban létezőként írt róla. BLASKOVITS József 1793. 18. A forrásokban a huta még szerepel Vöröskő és Pila neveken is. GYURIKOVICS József 1824. 62.; DOMANOVSZKY Sándor 1903. 34. 58 A település határában 1966-ban, egy régészeti terepbejárás során a Kőmosó nevű határhelyen, egy patakmenti domboldalban, középkori officina vitráriára bukkantak. Az itteni műhely működését a felszínen található fényes, szürkés üvegolvadék darabok, üvegsalak jelezték. Iparrégészeti lelőhelykataszter Ü0005. 59 A Dél-Magyarországi Üveggyár Dalbosec nevű telepe, 1918 után az elszakított országrészen maradt. SÁGHELYI Lajos 1938. 346. 60 1786-ban KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 115. 1796-ban Dersenye néven említik az üzemet. VÁLYI András 1796. I. 481. Majd 1837-ben és 1851-ben működő üzemként tünteti fel. FÉNYES Elek 1837. II. 139. és FÉNYES Elek 1851. I. 256. 61 1918 nyarán az Erdélyrészi Üveggyár Rt. felállította az ország első földgáztüzelésű üveggyárát. SÁGHELYI Lajos 1938. 341. A gyár napjainkban is termel. 62 Felállításáról egy 1524. október 8-án kiállított oklevél tudósít. MÓL. Dl. 25709. Működésére a diósgyőri vár gazdag üveglelet-anyaga a bizonyíték. 1550-ben még létezőnek említik. SZINNYAI Katalin-KOCSIS Ferenc-ZÁDOR Mihály 1992. 132. - Történetére lásd: CSIFFÁRY Gergely 1997. a. 138-139. 63 1973 tavaszán ásatások során a pálos kolostor feltárásánál néhány szennyezett üvegbucni és olvadt üvegtömb jelezte a huta működését. LOVÁSZ Emese 1981. 76. A Krisztus Szent Teste kolostor 1304 előtt épült, s miután 1526-ban a török lerombolta, az üvegcsűr működése a két időpont közé esik. - Történetére lásd: CSIFFÁRY Gergely 1997. a. 139. 271
