Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A magyarországi üveghuta-ásatások eredményei

Viszont Vétyem-pusztán a már említett kemencetípus mellett, annak elbontása után vagy még annak üzemelése során építettek egy új kemencét. Ennek maradványait sikerült feltárni a hutaépületen kívül. Végül is az üvegolvasztó műhely teljes feltárására nem került sor a rajta álló egyéb lakó- és gazdasági épületek miatt.

Ennek a kemencének csupán a legalsó szintje, a tüzelőcsűr égető csatornái maradtak meg. A közel téglalap alaprajzú építmény 11,4x5,6 m-es volt, s három részre tagolható annak a kemence építménye. Legalul a levegőcsatornák voltak, amelyek boltozatosak lehettek. A tüzelőcsür boltozatába vágott rostélynyílásokon kapta a kemence tűztere az égetéshez szükséges levegőt. A boltozaton volt a kemence platnija (fenék lemeze), rajta a tüztér, ahol az olvasztáshoz szükséges hőt előállították.

Az alaprajzon 1. számmal jelölt három levegőző csatorna fölötti tűztérben a fatüzeléssel keletkezett hőt, valamint a 3. számmal jelölt területen elégetett fa lángját a 2. számmal jelölt levegőző csatorna fölött lévő égetőtérbe vezették, s e fölött történt az üveg olvasztása. A két oldalról bevezetett hő, a forró füstgázok előmelegítették a kemence falát és a tégelyeket. A kettes levegőző csatorna feletti tűztérben a két oldalról érkező meleg hatására a fatüzelés során magasabb hőmérsékletet tudtak elérni azáltal, hogy a csatorna aljának kádszerű vájatában lévő vízbe hulló parázs és hamu által keletkezett gőz a rostélynyílásokon át a forró parázson keresztüláramlott. Itt a magas - 1000 °C feletti - hőmérséklet hatására a vízgőz alkotóelemeire, hidrogénre és oxigénre bomlott. Az így keletkezett vízgáz az olvasztási hőmérsékletet tovább növelte.

Az 1. számmal jelölt helyen a fűtés a legrosszabb hatásfokú a közvetlen fatüzelés miatt, amelyet az elszenesedett fadarabok is jeleztek, viszont a 2- es és a 3-as számú levegőző csatornákban megvalósuló, félig gázosított fatüzelés hatására csak finom hamu maradt vissza.939

A kemence szerkezetét oldalnézeti rajzon mutatjuk be, amely egy utólagos rekonstrukció eredménye. A rajzon a) = tüzelőcsűr és levegőző csatorna, b) = tüzelőcsűr és fűtőtér, c) = hűtőtér, d) = olvasztótér, e) = munkaszint vagy kidolgozó tér, f) = fazekak vagy tégelyek, g) = tégelyek berakó nyílásai. A kemence egykor négyszintes lehetett, amely a boltozatok magasságát is figyelve 3,5^1 m magas volt. Alsó két szintjén a tüzelőcsűrök helyezkedtek el. Legalul a levegőző csatornák, fölöttük a tüztér volt. A kemencét északi oldalról fűtötték, ahol csak egy deszkakapu zárta, míg a többi három oldalán szilárd tégla939 MOLNÁR László 1983. 209-211.

248