Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyarországi üveghuta-ásatások eredményei
A MAGYARORSZÁGI ÜVEGHUTA-ÁSATÁSOK EREDMÉNYEI Az elmúlt évtizedekben végzett régészeti ásatások során több hazai üvegipari objektumot tártak fel teljes egészében vagy részlegesen. A publikációk szerint eddig a régi Magyarország területén összesen 16 üveghutát kutattak meg régészeti módszerrel, melyből 14 a mai ország határain belül található, kettő határainkon kívül esik. Ebbe nem számítottuk be azt a két népvándorlás kori üvegolvasztó lelőhelyet, amely a korai avarkorban létezett Pozsony mellett, valamint a másik késő avarkorból való zalavári olvasztót. A különböző lelőhelyekről megismert üvegcsürök időben három korszakba sorolhatók. A magyar korai középkor XI-XIII. századából valók Szaty- maz-Jánosszállás XI-XII. századi, Esztergom-Szentkirály XII-XIII. századi és Pásztó XII-XIII. században létezett olvasztója. A virágzó feudalizmus korában léteztek Diósjenő XIII-XV., Pomáz XIV-XV., Visegrád XIV-XV. században keletkezett officina vitrariái. Végül a kora újkor időszakából ismertek, s kifejezetten csak a XVIII. században működtek Hasznos-Apátsági huta és Pusztabánya, míg a XVIII-XIX. századiak Gyertyánvölgy, Murarátka, Tormafölde-Vétyem, Osebeshely és Zalánpatak üvegkészítő műhelyei. A korai középkori üvegolvasztók közül a Szatymaz-Jánosszálláson felszínre hozott leletekből csak annyi következtetés vonható le, hogy megállapítható volt a műhely XI-XII. századi létezése. Az Esztergom határához tartozó elpusztult középkori település, Szentkirályi falu területén Bálint Lajos 1966. évi ásatása során földbe vájt Árpád-kori lakóház tűzhelye körül kovácsműhelyre utaló nagy mennyiségű kohósalak, továbbá egy tégelyben ezüstolvadék, s egy üvegcipó került elő. A műhely mellett talált II. István (1116-1131) és II. Béla (1131-1141) pénzérméi, s a kerámialeletek (XI-XIII.) datálják a működését.917 A kohósalak, a tégelybeli ezüstolvadék és az üvegcipó szorosan összetartozott. Az ezüstolvadékra az üvegszínezéshez volt szükség, ha a színtelen üveget ezüst-oxidot tartalmazó folyadékkal megfestették, s ezt forró kemencében kiégették, a sárga szín különböző árnyalatait kapták, amely a színes ablaküveg készítéséhez kellett. A kohósalak vasolvasztásra, vasolvasztó kemence működésére utal, ez a kemence pontosan olyan hőmérséklet elérésére 917 GÖMÖRI János 2000. 66. 237