Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Élet az üveghuták árnyékában

A stay «gró«»! üveggyár. A huta.

38. kép. A zayugróci üveggyár a XIX. század végén (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1898. 321.)

vé tették a szerény földművelést. Az 1807-ben felállított zlatnói (Csehberek) üveggyára mellett 1834-ben már 80 család 350 tagja élt a telepen.883 Az üzem hivatalos létszámában ez nem jelentkezett, de mintegy látens munkaerő-tartalékot képeztek a nők és a gyermekek. Említettük a gyertyánvölgyi üzemet, ahol 1885-87 közt a 70 dolgozó fele férfununkás, 30%-a nő és egyötöde gyerek volt. 1892-ben Párádon 95 munkás közt 16 nő volt, vagyis az összdolgo- zók 17%-a. 1893-ban ugyanitt 102 férfi, 20 fiú (15 év feletti) és 7 leány dolgozott a gyárban, vagyis az összes dolgozó 26%-a fiatalkorú volt.884 A zlatnói gyárban 1891-ben 257 dolgozóból férfi munkások 69%-ot, a nők 11%-ot és a gyermekmunkások a 20%-ot alkották. Ugyanitt 1893-ban a 200 fős munkásállományban a férfiak 75%-ot, a nők 10%-ot s a gyerekek 15%-ot tettek ki.885

883 SZVIRCSEK Ferenc 1892. 74.

884 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1893. évi közgazdasági viszonyokról 1894. 118.

885 SZVIRCSEK Ferenc 1982. 69.

227